Lazáry Viktor (Fidesz) alpolgármester a városi közgyűlés csütörtöki ülésén úgy fogalmazott: Ságvári Endre egy "bűnöző, gyilkos" volt, az elmúlt húsz év szégyene az, hogy Ságvári szobra még mindig állhat Szombathelyen.

Lendvai Ferenc (Fidesz) önkormányzati képviselő szerint ha Ságvári Endre élne és olyanokat követne el, mint akkoriban, ma "terroristának" nevezhetnénk őt, és ezen az alapon akár Oszama bin Ladennek is állíthatnánk szobrot.

Gyebrovszky János (MSZP) - annak a körzetnek a képviselője, ahol a szobor áll - úgy vélekedett, hogy a Károly Róbert utcában élő embereknek kellene dönteniük a szobor sorsáról, arról, azt "akarják-e nézegetni vagy sem".

Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) polgármester viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzat hatásköre dönteni a köztéri szobrok kihelyezéséről, ezért felkérte a kulturális bizottságot és a városfejlesztési bizottságot, vizsgálják meg az ügyet, melyet egyébként közlése szerint egy a körzetben lakó polgár vetett fel beadványában.

A Societas baloldali ifjúsági mozgalom szombathelyi szervezete pénteken egy közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben tiltakozását fejezte ki a szobor sorsa körül kialakult "ideológiai háború" miatt.

Mint írták, Ságvári Endre a baloldali ifjúsági mozgalom egyik szervezője volt, 1937 szeptemberében részt vett a Tompa utcai nyilas ház elleni támadásban, amiért nyolc havi fogházra ítélték. Főszervezője volt továbbá a Batthyány-örökmécsesnél 1941. október 6-án lezajlott szociáldemokrata megmozdulásnak és háború elleni tiltakozó akcióknak.

Hozzátették, hogy Ságvári emellett részt vett az ellenállási mozgalom szervezésében, amiért a rendszer üldözöttjévé vált. Halálos lövést kapott, amikor a csendőrség 1944. július 27-én megpróbálta letartóztatni Budapesten. Emlékét utcák, emléktáblák, iskolák és szobrok őrzik országszerte - emlékeztetnek a közleményben.