A kiváló mezzoszopránnak, a Magyar Állami Operaház örökös tagjának, Szőnyi Olgának a neve hosszú évekre egybeforrt Bartók egyetlen operájának, A kékszakállú herceg várának hősnőjével, Judittal. 1952-ben szerződött az Operaházhoz, ahol 1954-ben mutatkozott be Verdi Don Carlosának Eboli szerepében. Számos külföldi fesztiválon is alakította Juditot.

Prunyi Ilona, a Zeneakadémia docense egyike a legvirtuózabb zongoristáknak. Bartók kortársa, Dohnányi Ernő több rendkívüli nehézségű zongoraművét tartja repertoárján és vette lemezre. Emellett a kortárs magyar alkotók, például Láng István, Hollós Máté szívesen bízzák rá új kompozícióik bemutatását.

Fekete Gyula ugyancsak tanára a Liszt Ferenc alapította akadémiának. A zeneszerző alakját felidéző új operáját az Excelsior!-t a 2011-es Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitónapján, egy hete mutatták be. Az MTI-nek azt mondta: minthogy a Bartók-Pásztory-díj szigorúan szakmai elismerés, a legnagyobb jutalom, amit élő zeneszerző elnyerhet.

Az 1946-ban alapított MÁV Szimfonikus Zenekar története során mindvégig hű maradt Bartók és Kodály "népművelői" szellemiségéhez. Az utóbbi években azzal emelkedik ki a szimfonikus együttesek közül, hogy kortárs magyar - olykor külföldi - alkotóktól rendszeresen új zeneműveket rendel és műsorra tűz.

A díjátadót megelőzően a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem közlése szerint az intézmény tanárai és a Bartók-Pásztory-díj kuratóriuma megkoszorúzta Bartók Béla síremlékét a budapesti Farkasréti temetőben.

A Bartók-Pásztory-díjat azoknak a művészeknek adományozza a zeneszerző születésnapján a Zeneakadémia neves professzorokból álló szakmai grémiuma - Bartókné Pásztory Ditta akaratának megfelelően -, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez, Bartók Béla zeneszerző szellemiségének megőrzéséhez.

1984 óta a díjat többek között olyan elismert művészek és zeneszerzők kapták meg, mint Fischer Annie, Cziffra György, Solti György, Kocsis Zoltán, Schiff András, Marton Éva, Sugár Miklós és Sári József.