Egyik kiinduló téma az írók közéleti szerepe: azt a kérdést feszegetik, az egyes országokban hagyományosan milyen elvárásokat támasztanak az írókkal szemben, és ki mennyiben tud vagy akar ezeknek az elvárásoknak megfelelni a saját országában, milyen mértékben tudja befolyásolni a közéleti és társadalmi párbeszédet.

A kérdéskört történelmi perspektívából is szeretnék megvizsgálni: arra keresik a választ, a különböző írók hogyan élték meg a rendszerváltást, illetve az azt megelőző és az azt követő időszakot. Miben változott meg az elképzelésük a szabadság fogalmáról, miként alakultak az elvárásaik, és mennyiben tudtak hatással lenni a társadalmi átalakulások folyamatára.

Az egyébként is kapcsolatban, netán barátságban álló magyar és nem magyar írók felolvasásaiból és beszélgetéseiből kirajzolódhat a magyarok és a szomszédos európai írók kölcsönös nézőpontja, létrejöhetnek kultúrák érdekfeszítő találkozásai és elágazásai.


PROGRAM

Április 9, Szombat

Beszélgetések:
17 óra Földényi László és Ingo Schulze (DE)
18:30 Konrád György és Terézia Mora (DE)
felolvas: Dömötör András
zene: Darvas Ferenc
az est házigazdája Balázs Eszter Anna

Április 10, Vasárnap

Beszélgetések:
16 óra Barak László és Mila Haugová (SK)
17 óra Selyem Zsuzsa és Rareş Moldovan (RO)
18:30 Végel László és Radoslav Petković (SRB)
felolvas: Dömötör András
zene: Wertetics Szlobodan és Bárdos Deák Ágnes
az est házigazdája Szilágyi Zsófia


A fesztivál ideje alatt az előcsarnokban Berekméri Zoltán képeiből tekinthető meg kiállítás.

Könyveket a helyszínen az Írók Boltja árusít.

A Fesztivál támogatói: Nemzeti Kulturális Alap (NKA), MASZRE, Petőfi Irodalmi Múzeum, A Szlovák Köztársaság Kulturális Intézete, Román Kulturális Intézet


A fesztivál szereplői

Barak László (Muzsla, 1953)
Költő, novellista, közíró, kiadóvezető. Cselekvő részese volt az 1989-es csehszlovákiai rendszerváltásnak, előzőleg szerkesztő-fordítóként dolgozott egy dél-szlovákiai kulturális intézményben. Jelenleg a dunaszerdahelyi székhelyű NAP Kiadó igazgatója, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága választmányi tagja. Forbáth Imre-díjas és Madách Imre nívódíjas. Számos verseskötete jelent meg, legutóbbi kötetei:
Ne dudálj, küzdj! Válogatott publicisztika. Nap Kiadó, Dunaszerdahely 2006.
Barak László legszebb versei. AB-ART Kiadó, Pozsony, 2007.
A halálnepper. Versek. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2010.

Földényi László (Budapest, 1952)
Esztéta, irodalmár. 1989 és 1991 között Berlinben élt a DAAD Berlini Művészeti Program vendégeként, 2001-2002-ben Hollandiában dolgozott. Könyveit számos nyelvre fordították le, több díj nyertese (József Attila-díj, Széchenyi-díj, Friedrich Gundolf Preis). 2009-től tagja a Német Akadémiának. Budapesten él, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanszékvezető tanára. Újabb kötetei:
A festészet éjszakai oldala. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2004.
Az ész álma. 33 esszé. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2008.
Képek előtt állni. Adalékok a látás újkori történetéhez. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2010.

Mila Haugová (Budapest, 1942)
Költő, műfordító, szerkesztő. Évekig a szlovák Romboid c. irodalmi folyóirat szerkesztője. Jelenleg több egyetemen is kreatív írást oktat. Többek között Sylvia Plath, Ted Hughes, Ingeborg Bachmann, Georg Trakl, Paul Celan és Pilinszky János verseit fordította szlovákra. Munkásságáért a Szlovák Írószövetség nagydíjában és az osztrák Georg Trakl díjban is részesült. Eddig húsz kötete jelent meg, magyarul:
Őzgerinc. Versek. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2000.

Konrád György (Berettyóújfalu, 1933)
Író, esszéista. A rendszerváltás előtt Magyarországon jelentős ellenzéki szerepe miatt hosszan betiltották a műveit. Később számos hazai és nemzetközi intézmény megalapításában és vezetésében vett részt, többek között a Nemzetközi PEN Club majd a berlini Brandenburgi Művészeti Akadémia elnöke volt. Számos jelentős magyar és nemzetközi díj (Kossuth-díj, Herder-díj, Goethe emlékérem) birtokosa.
Legújabb könyve, A Zsidókról c. válogatott esszékötete 2010-ben jelent meg az Európa Kiadó gondozásában.

Rareş Moldovan (Kolozsvár, 1976)
Költő, műfordító. A Babeş-Bolyai Egyetem angol-román szakán végezte tanulmányait, majd az Maynooth-i Ír Nemzeti Egyetemen szerezte meg a doktori fokozatot. Jelenleg a Babeş-Bolyai Egyetem oktatója, szakterülete az amerikai és ír irodalom és film. Eddig két verseskötete látott napvilágot – A tűzszerész estéje (2000) és a Skycam (2007) – jelenleg első novelláskötetén dolgozik. Számos irodalmi művet fordított román nyelvre, többek között Thomas Pynchon, Chuck Palahniuk, Michael Cunningham, és Harold Bloom regényeit. Symptomatológiák címmel jelent meg doktori disszertációja 2011-ben.

Terézia Mora (Sopron, 1971)
Író, forgatókönyvíró, műfordító. Hungarológiát és színháztudományt tanult a berlini Humboldt Egyetemen, majd forgatókönyvírói végzettséget is szerzett a Német Filmművészeti és Televíziós Akadémián. Németül ír. Magyar irodalmat, többek között Esterházy Péter és Parti Nagy Lajos műveit fordította németre. Ingeborg Bachmann- és Adalbert Chamisso-díjjal jutalmazták műveit. Nap mint nap című regényéért 2005-ben a Lipcsei Könyvvásár díját kapta. Családjával Berlinben él.
Művei magyarul:
Különös anyag, elbeszélések, Magvető Kiadó, Budapest, 2001.
Nap mint nap, regény, Magvető Kiadó, Budapest, 2006.
Az egyetlen ember a kontinensen, regény, Magvető Kiadó, Budapest, 2011.

Radoslav Petković (Belgrád, 1953)
Prózaíró, esszéista, műfordító, 2009 óta a vajdasági tartományi kormány kulturális miniszterhelyettese. Számos regénye és esszékötete jelent meg. Chesterton, Tolkien, Defoe és Stevenson művei jelentek meg szerbül a fordításában. Több fontos díjjal jutalmazták munkásságát. Kötetei magyarul:
Sors és körvonal. Regény. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2003.
Az ember, aki álmában élt. Elbeszélések. Jelekor Kiadó, Pécs, 2009.

Ingo Schulze (Drezda, 1962)
Író. A Jenai Egyetemen szerzett diplomát klasszika-filológia szakon. Az Altenburgi Tartományi Színház dramaturgja, később újságíró és szerkesztő. 1993-ban Szentpéterváron egy ingyenes hirdetőújság alapító főszerkesztőjeként dolgozott. Számos nemzetközi díjjal tüntették ki, Mobil című elbeszéléskötetéért 2007-ben a Lipcsei Könyvvásár nagydíját kapta. Újabb kötetei magyarul:
Új életek, regény, Európa Könyvkiadó, 2008
Ádám és Evelyn, regény, Európa Könyvkiadó, 2009
Mobil, elbeszélések, Európa Könyvkiadó, 2011

Selyem Zsuzsa (Marosvásárhely, 1967)
Író, irodalomtörténész, kritikus. Matematikát, magyar és angol irodalmat tanult a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, esztétikából doktorált az ELTÉ-n. A BBTE Bölcsészkarán kortárs irodalmat tanít. Kötetei: Valami helyet (esszék, 2001), Szembe szét (Humor és szentség összefüggése Esterházy Péter prózájában, 2004), 9 kiló (Történet a 119. zsoltárra, 2006), Fehérek közt (esszék, 2007), Erdei politika (publicisztikák, 2009), Mire vársz (próza, 2009).

Végel László (Szenttamás, 1941)
Író, drámaíró, esszéista. Egyetemi tanulmányait az Újvidéki Egyetem magyar nyelv és irodalom szakán, valamint a Belgrádi Egyetem filozófia szakán végezte.
Az 1960-as évektől kezdve a vajdasági magyar irodalom és közélet meghatározó alakja. Kezdetben újságíró és szerkesztő, 1965-től 1971-ig az Új Symposion szerkesztőbizottságának tagja, később az Újvidéki Televízió dramaturgja, majd a jugoszláviai Soros Alapítvány újvidéki irodavezetője. 2003-tól a belgrádi Helsinki Bizottság Tanácsának tagja. 2009-ben Kossuth díjban részesült.
Naplójegyzetei 2003-ban jelentek meg Időírás, időközben címmel a Noran Kiadónál.

Közreműködnek

Bárdos Deák Ágnes (Budapest, 1956)
Énekes, dalszövegíró. 1980-1983-ig a Kontroll Csoport underground zenekar egyik alapító énekeseként kezdte zenei pályafutását. Később az Ági és Fiúk, majd a Bardo zenekarokban énekel, irodalmi folyóiratokban jelennek meg szövegei, és irodalmi rendezvényeket szervez.

Darvas Ferenc (Budapest, 1946)
Zeneszerző, zongorista. A Budapesti Katona József Színházban százötvenszer került színre a Talizmán című Nestroy darab, amelynek a zenéjét szerezte, az Örkény István Színházban pedig 2010-ben is sikeresen játsszák a Jó gyerekek képeskönyve című rémvarietét, melyben a The Tiger Lillies zenéjét Darvas és zenésztársai tolmácsolják. Munkássága egyik fontos részét képezik a színházi dalok. Többek közt Bereményi Géza, Rigó Béla szövegeire írt zenét, de a legfontosabb szerzőtársa Várady Szabolcs. Számos filmhez, tévé és rádiójátékhoz komponált zenét. Zongorarögtönzéseivel a némafilmek világát elevenítette meg több múltat idéző mozielőadáson.

Dömötör András (Zalaegerszeg, 1978)
Színházi rendező, színész. 2003 és 2010 között az Örkény Színház tagja. 2010-ben alapította meg független színházi csapatát Szakkör néven. Jelenleg a Katona József Színház a rendezésében játssza Nádas Péter Szirénének című darabját. Dolgozott a Nemzeti Színházban, az egri Gárdonyi Géza Színházban, a Szputnyikban, és a TÁP Színházzal, és több hangoskönyvet készített. Tanársegéd a Színművészeti Egyetemen.

Wertetics Szlobodán (Budakalász, 1978)
Zenész, harmonikás. Szinte az összes Magyarországon élő kisebbségi táncegyüttes zenekarában közreműködött (Opanke, Martenica, Taban, Jantra, Helidonaki, Iliosz), első önálló zenekara, a Wertetics Orkestar volt. Közreműködött számos hazai és külföldi zenei kiadványon. Több éven át a Korak, Söndörgő együtteseknek volt a tagja. Szerepelt a BM Duna Táncegyüttes, a Honvéd Együttes és a Budapest Táncegyüttes műsoraiban, a Pesti Színház, a Vígszínház, a Radnóti Színház, Budapest Bábszínház, az Örkény Színház és a Malko Teatro darabjaiban. Napjainkban a Parov Nikola kvartett és a Cimbaliband állandó tagja.