A Magyar Köztársaság Művészeti Alapját 1992-ben osztotta két részre az Országgyűlés: a tagok ezután megalapították a MAOE-t, míg a szervezet vagyona a MAK jogelődjéhez került. Később azonban egy törvénymódosítás lehetővé tette, hogy a MAK-tól más alkotóművészeti csoportok támogatást igényelhessenek, majd 2008-ban egy ügyészségi döntés megtiltotta a közalapítványnak a MAOE közvetlen támogatását.

Támogatásuk drasztikus csökkentése miatt Bauer István, a MAOE elnöke már 2009-ben jelezte: a 7000 festőt, szobrászt, zeneszerzőt és fotográfust tömörítő szervezet az anyagi ellehetetlenülés szélén áll. Az egyesület által akkor közzétett, megoldást sürgető felhívást többek között Ágh István, Bródy János, Csoóri Sándor, Görgey Gábor, Jókai Anna, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Nádas Péter, Presser Gábor és Szervátiusz Tibor is aláírta.

Mint Lackó Ibolya, a MAOE titkára a távirati irodának csütörtökön felidézte, már több kulturális kormányzat számára is benyújtották egy alkotóművészeti köztestület megalakításának koncepcióját.
"Ennek az lenne a lényege, hogy a vagyon és a tagság végre egy szervezetbe kerüljön. Olyan módon lehetne autonóm módon működtetni egy jelentős támogatási rendszert, amely jelentős állami feladatokat és forrásokat tartalmaz, hogy ennek mind az állami, mind az autonóm kontrollja meglegyen" - fogalmazott a MAOE titkára, hozzátéve: jelenleg is számtalan köztestület működik az országban a Magyar Olimpiai Bizottságtól kezdve a szakmai kamarákon át a Magyar Tudományos Akadémiáig.

Lackó Ibolya tájékoztatása szerint komoly jogi érvek mindeddig nem merültek fel a köztestületi forma ellen, az eddigi kormányok talán attól féltek, hogy az túl sokba kerül. "Azt gondolom, hogy ez nem állja meg a helyét, egészen biztos, hogy a jelenlegi konstrukciónál nem kerül többe, és egy költségvetési intézményen belüli megoldás drágább lenne ennél" - vélekedett.

"Egy közleményben olvastuk, hogy a jogdíjak kifizetését a társadalombiztosítás vállalná át, de a speciális megállapításokat ki fogja átvállalni? Ez nem egy nagy létszámot érintő rendszer, viszont egészen mások a szabályai, mint a tb-nyugdíjnak" - figyelmeztetett a MAOE titkára.

Mint emlékeztetett, a rendszer eddig azon alapult, hogy 1992 előtt a társadalombiztosítás nem tudta befogadni azokat a művészeket, akik nem rendszeres havi jövedelemmel rendelkeztek, hanem alkotómunkájuk után kaptak rendszertelen, nagyobb összegű kifizetéseket. Ezekből a művészeti alap vonta le a meghatározott százalékot, aminek fejében vállalta a társadalom- és egészségbiztosítási ellátást. Jelenleg a MAK többek között ezen művésznyugdíjak kifizetését, szociális segélyezést, az alkotóházak fenntartását végzi.

Lackó Ibolya hangsúlyozta, a MAOE többféle megoldásban hajlandó gondolkodni, és konszenzussal szeretne létrehozni egy a jelenleginél jobb rendszert, nem ismerik azonban a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) álláspontját, és számtalan megkeresés ellenére eddig még tárgyalniuk sem sikerült a tárca képviselőivel. "Nincs tudomásuk arról, hogy mi lesz a sorsa a MAK által kezelt vagyonnak" - közölte az egyesület titkára, aki hozzátette: szociálisan, egzisztenciálisan nagyon rossz helyzetbe hozná a művészeket, ha nem sikerülne megegyezniük a kormányzattal.

A NEFMI Kulturális Államtitkársága az MTI megkeresésére későbbre ígért választ az ügyben.