Mann Jolán irodalomtörténész, a kiállítás kurátora elmondta az MTI-nek, hogy figyelemfelkeltő tárlatnak szánják a Miroslav Krlezáról(1893-1981) szóló kiállítást, mert fölnőtt egy olyan generáció, amelyik már nem hallott a kiváló horvát íróról, aki Pécsett a Hadapród Iskolában, Budapesten a Ludovika Akadémián tanult és jól tudott magyarul.
A kurátor érdekességként említette, hogy a tárlaton bemutatják Krleza egy olyan, magyarul írt beszédének fakszimile kiadását, amelyet eddig nem ismerhetett a magyar közönség.

Harminc éven át ugyanis moratórium volt Krleza munkásságának kutathatóságára, és ennek lejárta után talált rá Mann Jolá a Horvát Nemzeti Könyvtárban a beszédre, amelyet az író akkor mondott el, amikor 1947-ben egy íródelegációval Magyarországra látogatott.

A kiállításon látható lesz Csuka Zoltán Krlezával folytatott levelezésének néhány darabja abból az időszakból, amikor a Petrica Kerempuh balladáit fordította. Vujicsics Sztojánnak, a neves irodalomtörténésznek dedikálta Krleza A horvát hadisten című novelláskötetét - ez is ott lesz a tárlaton, csakúgy, mint Németh László azon művei, amelyeket Krlezának dedikált a magyar író.

Vujicsics Tihamér zeneszerző és népzenegyűjtő - az MTA Zenetudományi Intézetében letétbe helyezett, eddig nem kutatott - hagyatékában találta Mann Jolán a Kerempuh balladái két megzenésített darabjának lappangó kottáit. A balladákat a Vujicsics és a Söndörgő együttes tagjaiból alakult formáció a kiállítás megnyitóján Török Máté énekével meg is szólaltatja.

A Krleza-életműben meghatározó három dráma magyarországi bemutatóit plakátok, fotók és Jánoskuti Márta jelmeztervei segítségével idézi meg a tárlat. Megelevenednek a Glembay-trilógia első darabja, az 1959-ben a Nemzeti Színházban bemutatott Glembay család jelenetei Major Tamással, Várkonyi Zoltánnal és Lukács Margittal, az Agónia 1964-es Madách Színház-beli premierje Tolnai Klári és Bessenyei Ferenc közreműködésével, és a Katona József Színházban 1965-ben színpadra állított Léda Váradi Hédi, Kálmán György, Kállai Ferenc és Bara Margit szereplésével. Mindhárom drámát Bojan Stupica, a Jugoszláv Drámai Színház rendezője jegyezte.

Krleza ötlete alapján hozták létre Zágrábban a Lexikográfiai Intézetet, amelynek élete végéig ő volt a vezetője, szócikkeket is írt, köztük több magyar vonatkozásút - ezekből is válogatott a kurátor néhányat az április 30-ig nyitva tartó kiállításra.

Miroslav Krlezára a kiállítás mellett március 28-án, hétfőn egész napos rendezvénnyel is emlékeznek. A Fővárosi Horvát Önkormányzat magyar-horvát kétnyelvű emléktáblát avat az író tiszteletére a Ludovika épületén, az ott található Magyar Természettudományi Múzeumban pedig tudományos emlékülést szerveznek és Séta halott gyermekkorom sírja felett, 1947 címmel Krleza írásaiból összeállított darabot mutat be a Pécsi Horvát Színház - mondta el az MTI-nek Vujics Sztipan, az önkormányzat kulturális bizottságának elnöke.