art&design
2011. 03. 21.
Kovács Gyula plakátja közönségdíjasa
Kovács Gyula Tisza című alkotása kapta a fiatal képzőművészek csongrádi megyeszékhellyel kapcsolatos plakátjait bemutató Szubjektív Szeged kiállítás közönségdíját; az elismerést hétfőn adták át a Reök-palotában.
Kéttucatnyi fiatal szegedi képzőművész, egyetemi hallgató és alkalmazott grafikusként dolgozó alkotó készített plakátot a Szubjektív Szeged című tárlatra, amelyet a közelmúltban felújított Kölcsey utcán láthatott a közönség – mondta Nátyi Róbert, a Regionális Összművészeti Központ művészeti vezetője a díjátadón.
Legtöbben a város egy-egy részletét, szimbolikus épületeket, építményeket tartottak érdemesnek arra, hogy segítségükkel megörökítsék a város iránti érzelmeiket egy szellemes képen. Az izgalmas műveknek sikerült olykor markáns és radikális visszhangot is kiváltania a nézőkből, az egyik provokatív plakátot össze is törték ismeretlenek.
A nézők közül több százan adták le voksukat a nekik legjobban tetsző műre, a szoros versenyben végül néhány szavazat döntött a végső győztesről.
A Szegedi Tudományegyetemen rajzszakos hallgatóként tanuló, mellette alkalmazott grafikusként is dolgozó Kovács Gyula elmondta: plakátjának alapjául a Tisza szegedi kanyarulatának ívét használta fel, az alakzatot színes fraktálokkal egészítette ki, a kép hátterének pedig a város térképének részletét használta fel. Hozzátette: a plakáttal leginkább Szeged hangulatát igyekezett visszaadni.
A művészi plakát műfaja néhány kivételtől eltekintve eltűnt a magyar hétköznapokból, a kereskedelmi plakátok és grafikák esetében pedig sokszor a megrendelők "csökönyössége" akadályozza, hogy valódi értékek szülessenek – fogalmazott Kovács Gyula.
A Szubjektív Szeged kiállítás az elmúlt száz esztendő szegedi festészetét bemutató Közös értékeink című tárlat kísérőrendezvénye volt. A kizárólag magánygyűjtemények anyagából összeállított kiállításra eddig több mint négyezren voltak kíváncsiak, ezért a tárlatot április 3-ig meghosszabbították.
Legtöbben a város egy-egy részletét, szimbolikus épületeket, építményeket tartottak érdemesnek arra, hogy segítségükkel megörökítsék a város iránti érzelmeiket egy szellemes képen. Az izgalmas műveknek sikerült olykor markáns és radikális visszhangot is kiváltania a nézőkből, az egyik provokatív plakátot össze is törték ismeretlenek.
A nézők közül több százan adták le voksukat a nekik legjobban tetsző műre, a szoros versenyben végül néhány szavazat döntött a végső győztesről.
A Szegedi Tudományegyetemen rajzszakos hallgatóként tanuló, mellette alkalmazott grafikusként is dolgozó Kovács Gyula elmondta: plakátjának alapjául a Tisza szegedi kanyarulatának ívét használta fel, az alakzatot színes fraktálokkal egészítette ki, a kép hátterének pedig a város térképének részletét használta fel. Hozzátette: a plakáttal leginkább Szeged hangulatát igyekezett visszaadni.
A művészi plakát műfaja néhány kivételtől eltekintve eltűnt a magyar hétköznapokból, a kereskedelmi plakátok és grafikák esetében pedig sokszor a megrendelők "csökönyössége" akadályozza, hogy valódi értékek szülessenek – fogalmazott Kovács Gyula.
A Szubjektív Szeged kiállítás az elmúlt száz esztendő szegedi festészetét bemutató Közös értékeink című tárlat kísérőrendezvénye volt. A kizárólag magánygyűjtemények anyagából összeállított kiállításra eddig több mint négyezren voltak kíváncsiak, ezért a tárlatot április 3-ig meghosszabbították.