bezár
 

irodalom

2011. 03. 18.
Utassy Józsefre emlékeztek Zalaegerszegen
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A tavaly elhunyt Kossuth-díjas költőre, Utassy Józsefre emlékeztek születésének 70. évfordulója alkalmából pénteken Zalaegerszegen.

prae.hu

Az élete utolsó öt évében a Zala megyei Rédicsen élt költőről a Csillagok árvája című portréfilm bemutatásával és a verseiből összeállított ünnepi műsorral emlékezett meg a Magyar Írószövetség, az Írók Szakszervezete, a Pannon Írók Társasága és a Hevesi Sándor Színház a zalai megyeszékhely hangverseny- és kiállítótermében.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke köszöntőjében személyes emlékei segítségével idézte meg Utassy József alakját.

Mint felidézte, még középiskolásként kereste fel a költőt egy dolgozat kapcsán, s így alakult ki barátság közöttük.

Utassy József talán az utolsó óriás volt a modern dalköltészetben, kimagasló költészetének erkölcsi üzenete van - hangsúlyozta Szentmártoni János az ünnepséget követően az MTI-nek.
Hozzátette: Utassy József tanító jelleggel a társadalmi, történelmi, lelkiismereti, emberi kérdéseket helyezte előtérbe költészetében. Verseivel a társadalom véleményét kívánta formálni, erkölcsi életét nevelni.

Olyan utat jelölt meg az újabb nemzedékek számára, amely tartást ad, megőrzi a hagyományokat, nem a múlékony, hétköznapi értéktelenségre építve próbál boldogulni, és nem az egyéni karriert, vagy éppen a pénz hatalmát helyezi előtérbe - emelte ki Szentmártoni János.

Utassy József 1941. március 23-án született Ózdon, 1969-ben egyike volt a Kilencek elnevezésű költőcsoport alapítóinak. Munkásságát 1978-ban József Attila-díjjal, 1989-ben és 1996-ban Déry Tibor-jutalommal ismerték el. Az ezredforduló után az Év könyve díjat vehette át, Balassi emlékkarddal és babérkoszorúval, Bethlen Gábor-díjjal jutalmazták. 2002-től tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának. A magyar költészet nyelvi és formai megújításában elért eredményeiért és műveiért 2008-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.

Betegsége 1974 óta akadályozta a munkában. 2005-től a Zala megyei Rédicsen élt, ahol súlyos betegségéből felépülve, még öt éven át alkotott. Ebben az időszakban két önálló kötete is megjelent Farkasordító és Ezüst rablánc címmel.

A hosszas betegség után, 2010. augusztus 27-én elhunyt Kossuth-díjas költőt lakhelyén, a Zala megyei Rédicsen helyezték örök nyugalomra.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Kritika Nagy Gabriella Elviszlek Amerikába című regényéről
Bemutatták Nyerges Gábor Ádám Vasgyúrók című kötetét
Bemutatták Szvoren Edina Kérődző Kronosz című könyvét

Más művészeti ágakról

színház

Egy tökéletes nap Szenteczki Zita rendezésében a Hatszín Teátrumban
színház

A MáSzínház KÖT-EL-ÉK – „Okos lány, túlteszi magát rajta!” előadásáról
Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés