irodalom
2011. 03. 18.
Utassy Józsefre emlékeztek Zalaegerszegen
A tavaly elhunyt Kossuth-díjas költőre, Utassy Józsefre emlékeztek születésének 70. évfordulója alkalmából pénteken Zalaegerszegen.
Az élete utolsó öt évében a Zala megyei Rédicsen élt költőről a Csillagok árvája című portréfilm bemutatásával és a verseiből összeállított ünnepi műsorral emlékezett meg a Magyar Írószövetség, az Írók Szakszervezete, a Pannon Írók Társasága és a Hevesi Sándor Színház a zalai megyeszékhely hangverseny- és kiállítótermében.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke köszöntőjében személyes emlékei segítségével idézte meg Utassy József alakját.
Mint felidézte, még középiskolásként kereste fel a költőt egy dolgozat kapcsán, s így alakult ki barátság közöttük.
Utassy József talán az utolsó óriás volt a modern dalköltészetben, kimagasló költészetének erkölcsi üzenete van - hangsúlyozta Szentmártoni János az ünnepséget követően az MTI-nek.
Hozzátette: Utassy József tanító jelleggel a társadalmi, történelmi, lelkiismereti, emberi kérdéseket helyezte előtérbe költészetében. Verseivel a társadalom véleményét kívánta formálni, erkölcsi életét nevelni.
Olyan utat jelölt meg az újabb nemzedékek számára, amely tartást ad, megőrzi a hagyományokat, nem a múlékony, hétköznapi értéktelenségre építve próbál boldogulni, és nem az egyéni karriert, vagy éppen a pénz hatalmát helyezi előtérbe - emelte ki Szentmártoni János.
Utassy József 1941. március 23-án született Ózdon, 1969-ben egyike volt a Kilencek elnevezésű költőcsoport alapítóinak. Munkásságát 1978-ban József Attila-díjjal, 1989-ben és 1996-ban Déry Tibor-jutalommal ismerték el. Az ezredforduló után az Év könyve díjat vehette át, Balassi emlékkarddal és babérkoszorúval, Bethlen Gábor-díjjal jutalmazták. 2002-től tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának. A magyar költészet nyelvi és formai megújításában elért eredményeiért és műveiért 2008-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.
Betegsége 1974 óta akadályozta a munkában. 2005-től a Zala megyei Rédicsen élt, ahol súlyos betegségéből felépülve, még öt éven át alkotott. Ebben az időszakban két önálló kötete is megjelent Farkasordító és Ezüst rablánc címmel.
A hosszas betegség után, 2010. augusztus 27-én elhunyt Kossuth-díjas költőt lakhelyén, a Zala megyei Rédicsen helyezték örök nyugalomra.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke köszöntőjében személyes emlékei segítségével idézte meg Utassy József alakját.
Mint felidézte, még középiskolásként kereste fel a költőt egy dolgozat kapcsán, s így alakult ki barátság közöttük.
Utassy József talán az utolsó óriás volt a modern dalköltészetben, kimagasló költészetének erkölcsi üzenete van - hangsúlyozta Szentmártoni János az ünnepséget követően az MTI-nek.
Hozzátette: Utassy József tanító jelleggel a társadalmi, történelmi, lelkiismereti, emberi kérdéseket helyezte előtérbe költészetében. Verseivel a társadalom véleményét kívánta formálni, erkölcsi életét nevelni.
Olyan utat jelölt meg az újabb nemzedékek számára, amely tartást ad, megőrzi a hagyományokat, nem a múlékony, hétköznapi értéktelenségre építve próbál boldogulni, és nem az egyéni karriert, vagy éppen a pénz hatalmát helyezi előtérbe - emelte ki Szentmártoni János.
Utassy József 1941. március 23-án született Ózdon, 1969-ben egyike volt a Kilencek elnevezésű költőcsoport alapítóinak. Munkásságát 1978-ban József Attila-díjjal, 1989-ben és 1996-ban Déry Tibor-jutalommal ismerték el. Az ezredforduló után az Év könyve díjat vehette át, Balassi emlékkarddal és babérkoszorúval, Bethlen Gábor-díjjal jutalmazták. 2002-től tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának. A magyar költészet nyelvi és formai megújításában elért eredményeiért és műveiért 2008-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.
Betegsége 1974 óta akadályozta a munkában. 2005-től a Zala megyei Rédicsen élt, ahol súlyos betegségéből felépülve, még öt éven át alkotott. Ebben az időszakban két önálló kötete is megjelent Farkasordító és Ezüst rablánc címmel.
A hosszas betegség után, 2010. augusztus 27-én elhunyt Kossuth-díjas költőt lakhelyén, a Zala megyei Rédicsen helyezték örök nyugalomra.
További írások a rovatból
Megjelent a szerző emlékiratainak folytatása, A másik egy
A Könyvfesztiválon Pierre Assouline-t kérdezték a Goncourt-díjról
Bemutatták a Sir Gawain és a zöld lovag legújabb fordítását