Folyóiratok

Taknyából, ó, mosd ki ma végre!

Ahol az
én nõm elhalad,
piros mázga megy a földre.

És taknyába dermedten áll meg
kétoldalt a nép.

Õ libben köztük és félrelép,
botlik, s a
tétova fénybe
cingár
kis kacajával
most kitáncorog.

Mozgása ûrbéli szellõ.
Ajka fehér, mint a vásznak.

Vérét gyûjti S hónap végén
kimossa a lépcsõházat.


Primavera

Akasztófám volnál, ha
Jobb kezem nem volna, hisz
Csak rám sem nézel édes,
Gömbölyû nyalóka!