Folyóiratok
Beszélgetés Szőcs Gézával
A programokról és a Kiszámíthatatlan Hülyeségről, mint kozmikus rendezőelvről
- Vers a végtelen programokról című verséhez Ön Stanislaw Lem egy gondolatát választotta mottóul. Így szól: "Amit a kis komputer képes megoldani a nagy program segítségével, azt a nagy komputer is megteheti a kis programmal. Ebből logikusan következik, hogy..."
- ... hogy a végtelenül nagy program önmagától is működhet, mindenfajta komputer nélkül. De ha már Lemnél tartunk... ugye, abban egyetértünk, hogy a virtuális, a lehetséges, az esetleges vonatkozásában sohasem a miért van, hanem mindig a miért nincs a kérdés. Márpedig, mint Lemtől is tudjuk, a nemlétező sokféleképpen nemlétezhet. Egy valóságos sárkánnyal szemben például háromféle sárkány nem létezik. A nullsárkány, a negatív sárkány s az imaginárius sárkány. Ugyanígy, bár a valóságos csak egy végtelenül jelentéktelen ágacskája a lehetségesnek, a lehetségesség törzsfejlődése során mégis...
- Tessék?
- Igen. A kérdés nem is az, hogy hányféle lehetséges Univerzum képzelhető el. Ha figyelembe vesszük az atomok - meghatározható - számát az általunk belátott térben, és ezek összes lehetséges kombinációinak nagyságrendjét, már úgy is akkora számot kapunk, amellyel bízvást lehetne indulni az "az nyer, aki nagyobb számot gondol" vetélkedőn. És akkor még nem is beszéltünk azokról a világokról, amelyek ugyancsak atomokból épülhetnének föl, de ezek másként viselkedő atomok lennének: visszafele forognának, vagy más lenne a rezgésszámuk, vagy nem is rezegnének stb. A nem atomi természetű lehetséges világokat már nem is említem.
Számbeli értelemben tehát a "hány lehetséges világ képzelhető el" kérdés világosan és gyorsan megválaszolható: sok.
- És mi ebből a tanulság?
- Az, hogy a valószínű, valószínűtlen és lehetséges világokénál jóval nehezebb ügy az egyetlen lehetséges világ kérdése.
Mikor az anyag és az anyagi világ létrejött, akkor ez bizonyos törvényszerűségeknek megfelelően történt: gravitáció stb. stb. Állítható-e, hogy - mivel ezeknek megfelelően történt - az anyagi világ megszületése e törvényeket követte? És ha a követte szót használjuk, ez azt jelenti, hogy e törvény - netán a Törvény -, vagy mondjuk: Ige, esetleg: Logosz, vagy Eszme elsődleges-e az anyaghoz képest?
- Nem tudom.
- Avagy a törvény az anyaggal párhuzamosan, netán vele kölcsönhatásban jött létre? Ezt sem tudja, ugye? Na látja.
- És Ön tudja?
- Minderről nekem saját elméletem van - ez az Ugrálókódos Teremtés teóriája -, de itt ennek nincs jelentősége: a világ anyag-elvűségének vagy eszme-elvűségének ősrégi dilemmája itt és most azért érdektelen, mert abban mindenki egyetért: akár megelőzték a törvények az anyag létrejöttét, akár nem, de ezek a törvények kiszámíthatóak; s ha nem is érthetőek meg, de működésük érvényessége behatárolható.
Ebből viszont az következik, hogy az anyagi világ felépítését és működését rendező törvények ismeretében a világ jövendő állapota világosan és egyértelműen áttekinthető. Annak számára persze, aki a törvényekkel vagy törvényszerűségekkel (!) tisztában van. Kérném kiemelni ezt a szót... mert ez két dolgot is jelent, s én mindkét értelemben használtam.
- Milyen két dolgot?
- Jelenti a törvény megkerülhetetlenségével bekövetkezőt - meg azt is, hogy valami csak amolyan szerűség, emlékeztet valamire, de nem biztos, hogy az... valami sör-szerűséget ittunk... Node - visszatérve a törvényekre - az Úr, aki hozta őket, mégiscsak tisztában lehetett velük, ez magától értetődik. És ha így van, akkorhát - Calvino Kozmiko médiájára gondoljunk - az Úr ismeri-e a jövő heti Manchester-Arsenál meccs eredményét?
Szerintem nem.
Szerintem az Úr - vagy bárki más, ha más volt a tettes - az ember megteremtésével végzetes bizonytalansági tényezőt épített be a rendszerbe. Nem más ez, mint a Kiszámíthatatlan Hülyeség megjelenése a világot szabályozó erők között. Az embernek nemes és csodálatos képességei mellett megjelent a világban - és most már kozmikus léptékben is - a zűrzavar, az önellentmondás és az irracionalitás. A világegyetem, amelyről úgy tűnt, hogy belefér a nyelvi térbe, ha ez utóbbit megfelelően alakítjuk, leírhatatlanná vált. Megszűnt az egyetlen lehetséges világ - valóságossá és ki nem számíthatóvá lett.
A beszélgetést készítette Lechner Zsuzsanna
- ... hogy a végtelenül nagy program önmagától is működhet, mindenfajta komputer nélkül. De ha már Lemnél tartunk... ugye, abban egyetértünk, hogy a virtuális, a lehetséges, az esetleges vonatkozásában sohasem a miért van, hanem mindig a miért nincs a kérdés. Márpedig, mint Lemtől is tudjuk, a nemlétező sokféleképpen nemlétezhet. Egy valóságos sárkánnyal szemben például háromféle sárkány nem létezik. A nullsárkány, a negatív sárkány s az imaginárius sárkány. Ugyanígy, bár a valóságos csak egy végtelenül jelentéktelen ágacskája a lehetségesnek, a lehetségesség törzsfejlődése során mégis...
- Tessék?
- Igen. A kérdés nem is az, hogy hányféle lehetséges Univerzum képzelhető el. Ha figyelembe vesszük az atomok - meghatározható - számát az általunk belátott térben, és ezek összes lehetséges kombinációinak nagyságrendjét, már úgy is akkora számot kapunk, amellyel bízvást lehetne indulni az "az nyer, aki nagyobb számot gondol" vetélkedőn. És akkor még nem is beszéltünk azokról a világokról, amelyek ugyancsak atomokból épülhetnének föl, de ezek másként viselkedő atomok lennének: visszafele forognának, vagy más lenne a rezgésszámuk, vagy nem is rezegnének stb. A nem atomi természetű lehetséges világokat már nem is említem.
Számbeli értelemben tehát a "hány lehetséges világ képzelhető el" kérdés világosan és gyorsan megválaszolható: sok.
- És mi ebből a tanulság?
- Az, hogy a valószínű, valószínűtlen és lehetséges világokénál jóval nehezebb ügy az egyetlen lehetséges világ kérdése.
Mikor az anyag és az anyagi világ létrejött, akkor ez bizonyos törvényszerűségeknek megfelelően történt: gravitáció stb. stb. Állítható-e, hogy - mivel ezeknek megfelelően történt - az anyagi világ megszületése e törvényeket követte? És ha a követte szót használjuk, ez azt jelenti, hogy e törvény - netán a Törvény -, vagy mondjuk: Ige, esetleg: Logosz, vagy Eszme elsődleges-e az anyaghoz képest?
- Nem tudom.
- Avagy a törvény az anyaggal párhuzamosan, netán vele kölcsönhatásban jött létre? Ezt sem tudja, ugye? Na látja.
- És Ön tudja?
- Minderről nekem saját elméletem van - ez az Ugrálókódos Teremtés teóriája -, de itt ennek nincs jelentősége: a világ anyag-elvűségének vagy eszme-elvűségének ősrégi dilemmája itt és most azért érdektelen, mert abban mindenki egyetért: akár megelőzték a törvények az anyag létrejöttét, akár nem, de ezek a törvények kiszámíthatóak; s ha nem is érthetőek meg, de működésük érvényessége behatárolható.
Ebből viszont az következik, hogy az anyagi világ felépítését és működését rendező törvények ismeretében a világ jövendő állapota világosan és egyértelműen áttekinthető. Annak számára persze, aki a törvényekkel vagy törvényszerűségekkel (!) tisztában van. Kérném kiemelni ezt a szót... mert ez két dolgot is jelent, s én mindkét értelemben használtam.
- Milyen két dolgot?
- Jelenti a törvény megkerülhetetlenségével bekövetkezőt - meg azt is, hogy valami csak amolyan szerűség, emlékeztet valamire, de nem biztos, hogy az... valami sör-szerűséget ittunk... Node - visszatérve a törvényekre - az Úr, aki hozta őket, mégiscsak tisztában lehetett velük, ez magától értetődik. És ha így van, akkorhát - Calvino Kozmiko médiájára gondoljunk - az Úr ismeri-e a jövő heti Manchester-Arsenál meccs eredményét?
Szerintem nem.
Szerintem az Úr - vagy bárki más, ha más volt a tettes - az ember megteremtésével végzetes bizonytalansági tényezőt épített be a rendszerbe. Nem más ez, mint a Kiszámíthatatlan Hülyeség megjelenése a világot szabályozó erők között. Az embernek nemes és csodálatos képességei mellett megjelent a világban - és most már kozmikus léptékben is - a zűrzavar, az önellentmondás és az irracionalitás. A világegyetem, amelyről úgy tűnt, hogy belefér a nyelvi térbe, ha ez utóbbit megfelelően alakítjuk, leírhatatlanná vált. Megszűnt az egyetlen lehetséges világ - valóságossá és ki nem számíthatóvá lett.
A beszélgetést készítette Lechner Zsuzsanna
