zene / lemez
2013. 03. 15.
Épphogy kitisztult a vérem a mindenféle variációban elfogyasztott töménytelen mennyiségű gin pokolba menesztése után, s azon járt az eszem, hogy berakom ezt a lemezt, megiszom egy zöldteát és legalább addig nem forgok, amíg ez a korong. Elindítottam az albumot, és 5 perc múlva bele akartam dőlni egy kádnyi rumba...
2013. 02. 27.
Az talán nem is kérdés, hogy az igazán népszerű előadók csak a Kárpátoktól bőven nyugatra bírnak olyan lelkes, úgy szocializálódott és (legfőképp) olyan tehetős rajongótáborral, amelynek nyugodt szívvel eladhatóak a ritka és kiadatlan felvételek, demok, b-oldalak, satöbbik gyűjteményei. Mivel Magyarországon idáig még nem jutott a kapitalizmus, a 30y Szentimentálé című lemezének sikerültsége ezúttal főként azon múlik: mennyire ismerte föl tulajdon kontextusát és mennyiben képes legitim nagylemezként működni.
2013. 02. 18.
Az európai pogány mitológiák és a természet illékony rejtélyeit vizslató Dawnbringert követően a Hexvessel megtalálta saját orgánumát. A No Holier Temple rítusai az urbánus miliőben ismeretlen természet kiszámíthatatlan, misztikus és csendbe burkolózó oldalait foglalják hangjegyekbe.
2013. 02. 17.
Bevallom őszintén, amikor először meghallottam a zenekar egyik dalát - fogalmam sincs melyiket -, egyből az ugrott be, hogy ezek a fiatalok vagy a Hiperkarmán nőttek fel, vagy Bérczesi írja a szöveget - és eddig ismeretlen fiával énekelteti fel. Nyilván nem. Az első lépésem az volt, hogy rámentem a csapat fészbúkos oldalára, hogy körbenézzek, hányadán is állunk. Aztán, képek közt csemegézve találtam olyan fotót, ahol Bérczesi Róbert is felbukkan - gondolom a zenekar egyik tagja mellett. Ironikus.
2013. 01. 18.
Tzumo Árpád második szólólemezét a Hubble teleszkóp segítségével készült képek ihlették: az Orion olyannyira elbűvölte a kitűnő zongoristát, hogy a látvány hatására improvizálni kezdett, s ezekből az improvizációkból született egy lemez.
2012. 12. 31.
Érdekelne esetleg valakit egy film Wyatt Earp aranyláz utáni, mérsékelten izgalmas, Los Angelesi éveiről? Vagy esetleg egy olyan, amelyikben Butch Cassidy és a Sundance Kölyök mégsem száll szembe a fél bolíviai hadsereggel, hanem mondjuk beülnek együtt egy fasza kis kávézóba, elrágcsálnak pár kokalevelet, majd átbeszélik a délutáni, ház körüli teendőket, gyereknevelési problémáikat? Hát, nagyjából ekkora unalom és csalódottság kíséri a Green Day legutóbbi három lemezének hallgatását is.
2012. 12. 13.
A 10 éves Kistehén zenekar azon látja a kiutat a jelenlegi kulturális-érték válságból, hogy még jobbat, még letisztultabbat, még kikristályosodottabb dolgokat csináljon, a minőség felé menjen el, ne a mennyiség felé. A Kistehén zenészei és környezete azt gondolja, hogy hosszú távon ez lehet csak életképes, és a közönség egyre éhesebb az igényes magas színvonalú, tartalommal rendelkező értékorientált dolgokra. (...)
2012. 12. 06.
Talán nem sértem meg a francia nemzeti öntudatot azzal, ha azt állítom, hogy idén - július 14-e mellett - december 3-a is jeles dátum, mi több, egyfajta ünnep volt sokak számára Franciaországban. Ekkor látott ugyanis napvilágot Mylene Farmer új, sorrendben 9. stúdióalbuma, a Monkey Me címet viselő LP.
2012. 11. 19.
Ha épp gyűlölök, ha épp szeretek, ha épp nem érzek semmit, ha épp a fűtés nélküli szobámban ébredek a leheletemet látva, ha a madarak csicseregnek, a nap kúszik be az ablak előtti fenyő szúrós tűlevelei között, vagy ha épp annyira részeg vagyok, hogy az éjszakaira nem tudok felszállni – barátom ez a lemez.
2012. 10. 22.
A neo-progresszív rock koronázott királyai a Banks of Edenen komorabb tónusú dallamokban fürdetik meg napszítta, életigenlő zenéjüket. De a műfaj továbbra is harmóniafakasztó, pozitivista prog-rock marad – mégis, mit várnánk egy olyan zenekartól, amit virágkirályoknak hívnak?