bezár
 

zene / lemez

Old school riffek újrahangolva
Old school riffek újrahangolva
A rockrajongók számára talán nem újdonság, hogy Ausztrália sorra termeli ki a jobbnál jobb zenekarokat, amelyek sokszor igen gyorsan válhatnak közönségkedvencekké: így indult hódító útjára a déli féltekéről annak idején az AC/DC, évekkel később pedig egyik népszerű örököse, az Airbourne is, de az újvonalas rock’n’roll ezzel egyáltalán nem ért véget. Az utóbbi időben a The Lazys nevű formáció robbant be a kontinens gitárhősei közé, amelynek 2018-as nagylemeze, a Tropical Hazards a kortárs vintage rock egyik igazi gyöngyszemének számít.
Nyugati parti retró hangulat
Nyugati parti retró hangulat
Amikor már úgy érzi az ember, hogy nincs új a nap alatt és megfáradtak, ismétlődővé váltak a régi zenei ötletek, akkor mindig érkezik egy feltörekvő rock’n’roll formáció, amelyik ezt meg tudja cáfolni. A kaliforniai Dirty Honey 2017-ben alakult négytagú, klasszikus felállással, és noha mostanáig csupán egyetlen, tavaly kiadott lemezzel rendelkeznek, eddigi szerzeményeik kivétel nélkül felülmúlják a műfaji átlagot, és talán egy ígéretes zenei pálya első mérföldkövét jelentik a csapat számára.
A pop punk rock régi-új himnuszai
A pop punk rock régi-új himnuszai
A mainstream, rádióbarát rockot a tömegekkel megkedveltető pop punk klasszikusok között mindig előkelő helyet foglalt el egy amerikai zenészhármas, a Green Day, amelynek ha nem is teljes életművét, de ikonikus szerzeményeit szinte minden fiatalabb generáció ismeri. A banda három évtizedes pályafutása alatt nagyjából mindvégig hű maradt ugyanazokhoz a gyökerekhez, ahonnan elindult, és bár termékenység és színvonal tekintetében mindkét irányba kilengett már a görbe, a csapat iránti érdeklődés összességében töretlen.
De a komédiás könnyezik
De a komédiás könnyezik
A Nehézlábérzés után megjelent Krúbi második nagylemeze, az Ösztönlény. A dalok egy házibuli eseményei köré fonódnak, de ennél többet rejtenek magukban, a bátor zenei vállalásokkal társítva kiemelik az elmúlt évek hazai raplemezeinek soraiból.
Gradus ad Capitolium
Gradus ad Capitolium
Hosszú évek óta biztos siker az, ha Joyce DiDonato újabb projektjét szenteli a barokk operarepertoárnak, legyen bár szó Händel-remekművekről vagy ismeretlen kismesterekről. Az Erato Agrippina-felvétele tökéletes lehetőséget szolgáltat arra, hogy az amerikai énekesnő tehetségét ismét megcsillogtattassa: ez bizonyul egyben a lemez elsődleges művészi értékének is.
Passion (à la) Jaroussky
Passion (à la) Jaroussky
Majdnem négyórás mamut best of albummal állt elő a Warner Classics cég Philippe Jaroussky művészi karrierjének 20. évfordulójára. A Passion Jaroussky cím egyszerre utal az énekes szerepformálására, illetve arra a szenvedélyre, amit – a kísérőfüzet szerint – Jaroussky 20 színpadon töltött év után is változatlanul érez a zene iránt, és szeretne megosztani a közönséggel.
Kalandvágyó istenség Vivaldi birodalmában
Kalandvágyó istenség Vivaldi birodalmában
Kilenc, élénk beszélgetésbe merült fiatal. Mind mosolyognak, ha ugyan nem nyíltan nevetnek, természetesen. Ez a kép fogad, ha ellátogatunk az Ensemble Jupiter weboldalára. Az együttest 2018-ban alapította Thomas Dunford, olyan művészekből, akik vagy szólistaként, vagy más kamaraformációk tagjaként már hangszerük elismert mestereivé váltak. Az Alpha cég 2019. október 25-én dobta piacra bemutatkozó albumukat. Szűkszavú a cím: Vivaldi.
Hogyan törjön meg a vasalt nadrág a cipőn...
Hogyan törjön meg a vasalt nadrág a cipőn...
A Belvárosi színház öltözőjében, mikor vettem a fekete nadrágom egy előadáshoz, a vasalt nadrágszárak hosszáról, cipőre lógásának mértékéről okosított ki Joe Fritz, vagy aki így ismeri, Fritz József, jazzkarinétos, időutazó, aki az itthoni jazz életben egyedülálló figura.
Nem a tévémaci
Nem a tévémaci
Csodálatosan szép és minőségi zenék születtek erre a hangszerre, de amelyek ezen a lemezen szerepelnek, egy átlag fagottművésznek csak az álmaiban fordulnak elő. Mennyit áhítoztam Csajkovszkij D-dúr hegedűversenyére fagottosként, tényleg muszáj volt eljátszanom! 
A ködös Albionban nyíló rózsa
A ködös Albionban nyíló rózsa
Nem először próbálok Pátkai Rozina zenéjéről írni, hiszen korábbi lemezéről is kritikát akartam megfogalmazni, csak aztán másként hozta a sors: lemezhallgatás közben eszembe jutott, hogy belefüleljek egykori nagy szerelmem, a Madredeus muzsikájába, onnan pedig nem volt visszaút.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés