zene / gondolat
2019. 06. 07.
Ifjabb James Newell Osterberg – ismeritek ezt a nevet? Én sem. Pedig, találkoztam vele ’96-ban a Szigeten, és lehúztunk egy pofa barna sört a nagyszínpad előtt. Valami turista.
2019. 04. 19.
Mark Rothko (1903-1970) kései klasszikus képei rendkívül zeneiek. A zene mint inspiráció itt a legerőteljesebb nála, bár mindenhol jelen van életművében. Ő maga is sokáig zenei pályára készült, s a legutóbbi életrajza szerint nemcsak festő, aki „filozófusnak tekinthető, hanem festő, aki arra vágyott, hogy zenész legyen”.[1] Bárki, aki belépett a műtermébe találkozhatott operaszenvedélyével, különösképp, ami Mozartot illeti. Temetésén Schubert: Trout kvintettjének és Mozart: Szöktetés a szerájból című operájának felvételeit helyezték el gyermekei a sírjában.
2019. 04. 10.
A mesterséges intelligencia azóta visszatérő kérdése a tudományos diskurzusoknak és a popkultúrának, amióta csak megszületett a koncepciója, és megjelentek az entitás első hírnökei. Ilyenek voltak a primitív sakkautomaták, és számos más automatizált szerkezet is, amelyek már magukban hordoztak egy-egy olyan algoritmust vagy kezdetleges programozási nyelvet, amelyek később nagy mértékben hozzájárultak a mesterséges intelligencia fejlődéséhez.
2019. 03. 26.
A legtöményebb ajánlás talán így hangzana Nagy Csaba és Sárai Gábor múlt csütörtöki koncertjéhez: egy ilyen színvonalú pengetős koncertért el kéne utazni nagyon messzire. Beszámoló következik lantkoncertről, mely a Régi Zene Napján került megrendezésre a Nádor teremben Budapesten, a Vakok Intézetében.
2019. 03. 19.
140+1 éve született Kazimir Malevics, a szuprematista festészet és elmélet atyja. Pashu: egy macedón-szerb malevicsista portréja.
2019. 03. 05.
Rohmann Ditta csellóművész Bach+ koncertsorozatának utolsó előtti programján Bach 6. D-dúr szvitjét játszotta. A koncerten kantáta részletek is felhangzottak. Miért jó Bachot hallgatni most 2019-ben? Miért éri meg? Ezek nem jó kérdések. Bach zenéje olyan univerzum, amelyben benne az élet teljessége és az örökkévalóság. Kell ez nekünk? Rohmann Ditta tolmácsolásában biztosan.
2019. 02. 12.
Nemes dolog hangszeren játszani, tudni kiismerni, megfigyelni, uralni, és karbantartani. A hangszer megértése nagyon sok emberi időt és alázatot igényel. Ami mégis talán a legizgalmasabb; megérezni, rátalálni, megalkotni. Manapság egy hangszer elsősorban az alapján képezi értékét, hogy anyagában mennyire nemes, időtálló, kialakításában mennyire esztétikus és precíz, típusában mennyire ritka. Emellett számít a hangszer kora és az is, hogy a zenész a pályája során milyen művészi nyomokat hagyott rajta. Mit nevezhetünk egyáltalán hangszernek? Bármit? Ki az, aki efelett dönt? Ezek a kérdések foglalkoztattak, míg egy Budapesten élő magyar zenésszel és alkotóval beszélgettem arról, hogy mit jelent számára az az egyedülálló és különös dolog, amit ő és zenekara a saját műfajukban megtaláltak, létrehoztak.
2018. 11. 26.
Mi a szolfézs? Miért van az, hogy ha az utcán gyors közvéleménykutatást végeznék, minden második fiatal azt mondaná, azt utálta a zenesuliban? Erre kerestem választ, de annál sokkal többet kaptam... Orosz Erzsi néni, az ex szolfézstanárom. A legjobb. Vele beszélgettem erről, és én magam is, aki x éve zenélek, kaptam új infókat.
2018. 11. 21.
Beszélni már csak metaforákban: szánkig ér a moslék, ne mozduljon senki, befolyik. Upsz, befolyt. Keserű, sok, folyam. Nagy lendület kéne kimászni. Néha van, akkor a partig megy, de agyagos a széle, visszacsúszunk, vagy visszalöknek. Olyan, mint egy festmény. Kerítéssel körülvett mocsár, fegyveres őrökkel. Szigorítás: a szar is csak egy színű lehet. halványsárgás.
2018. 10. 01.
A zene világnapja 75-ben Menuhintól olyan kezdeményezés volt, hogy a népek egymáshoz kerüljenek közelebb a zene által. Ma: zenéljenek minél többen. Függetlenül egymástól, vagy reagálva egymásra. Omoljanak le a művészetben (még ma is) élő társadalmi rétegek. Ne sznobkodjunk! Tényleg tartozzunk valahova. De ez a valahova ne egy kis kárpátmedó legyen csak, hanem legyünk a világ zenéjének részei és részesei.
