zene / előadás

2007. 06. 21.
Amikor vége a szeretetnek, akkor igazság van. És amikor vége az igazságnak, akkor erőszak van. És amikor vége az erőszaknak, akkor Mama van - szia, Mama! Laurie Anderson

2007. 06. 21.
Ki ez a Harry Tavitian? Középkori örmény szerzetes, vagy mókamester egy varietében? Színpadi zeneszerző, netán zongora-improvizatőr? Az este nem elég, hogy eldöntsük: az örmény származású, Romániában élő zongorista bármelyik szerepre jó eséllyel pályázhat.

2007. 06. 14.
A könnyűzene olyan, mint a komolyzene, csak sokkal viccesebb? A könnyűzene komolytalan zene, melyet a társadalom léha ostobaságra hajló 95%-a hallgat? Vagy a könnyűzene egy fekete lyuk, amely végtelen gravitációjával magába szippantja a Zene-galaxis csillagközi porát?

2007. 06. 14.
A Rajna kincse után a MÜPA-béli walkür csalódást okozott, legalábbis ami a rendezést illeti: az ötletdömping helyét jóval szerényebb megoldások vették át. Persze a két zenedráma közül a második eleve kevésbé mozgalmas, mégis, olyan érzésem volt, hogy a színpadi alkotóknak nem maradt elég idejük és kedvük a Walkürhöz. A Wagner-muzsika azonban bizonyos értelemben nyert az ügyön: több ideje maradt rá az énekeseknek és a nézőknek is. Beszámoló a negyedik nap után.

2007. 06. 12.
Az opera műfajától, Wagner muzsikájától, netalántán a magyar dalszínházi viszonyoktól mindezidáig húzódozóknak üzenjük: a Művészetek Palotája produkciójában bemutatott A Rajna kincse miatt érdemes átgondolni véleményüket! Fischer Ádám csapatával teljesen újszerű koncepcióban és a rangos Wagner-fesztiválokkal (legalább) egyenragú zenei színvonalon állította színpadra a Ring első két darabját. Figyelem: még három előadás lesz e hétvégén, de aki lemaradna róla: jövőre, ugyanekkor, ugyanitt! Beszámoló az első estéről.

2007. 06. 08.
Mire alkalmas a lerobbant Erkel? Hát "beteg" darabok játszására! A legjobb példa erre Benjamin Britten "A csavar fordul egyet" című lélektani kamaraoperájának elôadása, melyet helyszínkezelésében és hangulatában talán a Krétakör Budavári Sziklakórházban tartott "Niebelung-lakópark" előadásához tudnék hasonlítani.

2007. 06. 07.
X.Y. Nem hallom a hangomat!X.Z. De a Lukácsét hallod?X.Y. Ja, azt persze. Csak nem értem. Mi az, hogy proletár?X.Z. (zavartan) Húha, figyelj, tudod ilyen munkásember, mint a bányász meg ilyenek. L.L. (a színpadról): „Világ proletárjai, k-k-k-k*zösüljetek, világ proletárjai, yeahhhh!”X.Y. És azok meg miért k*zösülnének?

2007. 06. 06.
Hová menekülhet az ember hőség idején, ha valami mozgalmasra vágyik, ha unja az egyedüllétet és egy virtuális közösség tagja szeretne lenni – személyesen? Vagy ha szeretne egy estét full jókedvben? Vagy ha éjjel egykor ugrana le a heti kultúradagért? A válasz a PIPS:lab.

2007. 06. 06.
Az egész est folyamán ott lógott a színpad mögött egy hatalmas vászon, rajta a Kormorán Folk&Roll lemezborítójáról ismert motívum szarvasos verziójával. Népünk egykori totemállatának rendesen kilátszottak a bordái – valóban, nehéz időket élünk. Jó is ilyenkor az öregistenhez, éganyánkhoz-földanyánkhoz fohászkodni, lepacsizni a szellemvilággal, régmúltba révedni ennek a lebegtető, lélekmélybe nyúló muzsikának a segítségével.

2007. 06. 06.
Ha már Ikrek vagyunk a horoszkóp szerint, akkor miért ne jöhetne egyazon lendülettel a Pecsára Millenáris, a magyar minimalizmusra portugál szofisztika, azaz a Tankcsapdára Joana Amendoeira? Persze, van azért más közös pont is, méghozzá a zsigeriség. Amíg Lukács azt ordítja, hogy „előtte egy akkora fallosz”, addig Joana búgó hangon Ámorról susog, és nem is olyan biztos, hogy annyira másról beszélnek. Most nem is ez a lényeg, úgyhogy jöjjön a fado, Portugália nemzeti kincse