zene / előadás

2008. 05. 30.
Fassang László zseniális szólókoncertet és felejthető zenekari hangversenyt adott ugyanaznap este. Csodálatos Bach-játéka után a huszadik századi francia orgonamuzsika krémjével ejtett ámulatba, majd a második félidőre választott Jongen: Symphonie concertantéval öngólt, de legalábbis kapufát lőtt. Kár érte!

2008. 05. 26.
Bőrgatyában f*sz feláll, nincs jobb mint a black metal!” – Hangzik a Tesstimony Tóth Balázsának örökérvényű jelmondata. A Kettőnégy parodisztikus tudósításában elhangzottakra igencsak rájátszani látszik a hazai metál fellegvárának, a Kék/Vörös Yuknak keményzenei közönsége. Az észak-budai klub darabolós fémzenenei rendezvényén kezdtem az estét, s Dél-Pest egyik leghírhedtebb underground klubjában, a Gyárban fejeztem be. Szubkultúra-fasizmusom kétpólusúságáról alább lehet olvasni.

2008. 05. 20.
Elhangzik az első sláger, majd a második, a harmadik – és ha úgy éreztem, hogy Mari Boine zenéje 3 számra elég, akkor hamarosan rá kell jönnöm, hogy a Tinariwen egyetlen számot írt, és azt ismétli most a végtelenségig.

2008. 05. 15.
Az örök fanyalgó kritikus is megemelheti időnként a kalapját. A MÜPA félig szcenírozott operaprodukciói közül talán az eddigi legjobb volt a szombaton előadott Bohémélet, de az bizonyos, hogy most talált egymásra legjobban a helyszín és az előadás. Megjegyzendő, hogy az énekesek és a zenekar voltak elsöprően jók, ezért a máskor talán zavaróan fantáziátlannak ható rendezésnek is csak örülhettünk, mivel nem sok vizet zavart.

2008. 05. 15.
Az elmúlt hetekben szinte törzsvendégként szaladgáltunk a hajó rendezvényeire, amíg végre a kultikus Psychic Tv után a másik impozáns név, a Delerium koncertdátuma is elérkezett. Az egyre gyülekező, rivethead-gyanús arcokat nézve nem mindenki az aktuálisan fellépő FLA side-projectre volt kíváncsi, inkább maga a Mester, Bill Leeb vonzotta ide őket, aki jelenleg "csak" billentyűsként húzódott meg a háttérben.

2008. 05. 14.
Ismét egy legenda Budapesten. Persze megint az A38-as hajón. Jó volt ott lenni, és átélni ezt a sajátos időutazást. A Ptv3-at mindig is kultbandaként tartották számon, bár függetlenek voltak stílusoktól, zenei trendektől, vagy akár a korszellemtől is.

2008. 05. 14.
Létezik népszerű kortárs zene és létezik kortárs zenére fogékony közönség is szép számmal. Csak ehhez mesterműveket kell írni, ahogyan azt Arthur Honegger tette e művében. És ezért egy rossz szót sem szólhatok a korrekt zenekarra, a valóban kiváló énekesekre, a kifejező Johanna alteregóra és a közvetlen közelről némileg összegyakorlatlannak tűnő gyerekekre/táncosokra/előadókra: az előadás lenyűgöző volt.

2008. 05. 09.
Nem hiszem, hogy a lelkesedés, vagy a zenekar fogadtatása miatt játszottak ilyen röviden. McCoy Tyneren sem láttam semmiféle sztár-allűrt... Csupán a meggyötört testet, s az ennek ellenére mégis virágzó, sőt tündöklő (zenei) szellemet. Ennyire volt idő, energia, ezt volt képes most tökéletesen lejátszani. Mert az előadás nem virtuóz, sem újító, visszatekintő vagy új utat mutató volt – egyszerűen csak tökéletes.

2008. 05. 02.
Negyven éves hivatásos működését ünnepelte a Győri Filharmonikus Zenekar - Budapesten. A 12 (!) busszal érkezett hazai közönség mellett jócskán akadt budapesti érdeklődő is, akik vélhetőleg Madarász Iván II. zongoraversenyének ősbemutatójára voltak kíváncsiak.

2008. 05. 01.
Bármilyen különösen is hangzik ma az, hogy egy szál akusztikus gitár több ezres tömegeket órákon át szórakoztasson, az ausztrál gitáros jó kétórás, szünet nélkül leadott koncertje után a MűPát zsúfolásig megtöltő közönség felállva, kiáltásokkal tarkított tapsviharral, tombolva ünnepelte az előadást.