zene / előadás
2008. 05. 15.
Az elmúlt hetekben szinte törzsvendégként szaladgáltunk a hajó rendezvényeire, amíg végre a kultikus Psychic Tv után a másik impozáns név, a Delerium koncertdátuma is elérkezett. Az egyre gyülekező, rivethead-gyanús arcokat nézve nem mindenki az aktuálisan fellépő FLA side-projectre volt kíváncsi, inkább maga a Mester, Bill Leeb vonzotta ide őket, aki jelenleg "csak" billentyűsként húzódott meg a háttérben.
2008. 05. 14.
Ismét egy legenda Budapesten. Persze megint az A38-as hajón. Jó volt ott lenni, és átélni ezt a sajátos időutazást. A Ptv3-at mindig is kultbandaként tartották számon, bár függetlenek voltak stílusoktól, zenei trendektől, vagy akár a korszellemtől is.
2008. 05. 14.
Létezik népszerű kortárs zene és létezik kortárs zenére fogékony közönség is szép számmal. Csak ehhez mesterműveket kell írni, ahogyan azt Arthur Honegger tette e művében. És ezért egy rossz szót sem szólhatok a korrekt zenekarra, a valóban kiváló énekesekre, a kifejező Johanna alteregóra és a közvetlen közelről némileg összegyakorlatlannak tűnő gyerekekre/táncosokra/előadókra: az előadás lenyűgöző volt.
2008. 05. 09.
Nem hiszem, hogy a lelkesedés, vagy a zenekar fogadtatása miatt játszottak ilyen röviden. McCoy Tyneren sem láttam semmiféle sztár-allűrt... Csupán a meggyötört testet, s az ennek ellenére mégis virágzó, sőt tündöklő (zenei) szellemet. Ennyire volt idő, energia, ezt volt képes most tökéletesen lejátszani. Mert az előadás nem virtuóz, sem újító, visszatekintő vagy új utat mutató volt – egyszerűen csak tökéletes.
2008. 05. 02.
Negyven éves hivatásos működését ünnepelte a Győri Filharmonikus Zenekar - Budapesten. A 12 (!) busszal érkezett hazai közönség mellett jócskán akadt budapesti érdeklődő is, akik vélhetőleg Madarász Iván II. zongoraversenyének ősbemutatójára voltak kíváncsiak.
2008. 05. 01.
Bármilyen különösen is hangzik ma az, hogy egy szál akusztikus gitár több ezres tömegeket órákon át szórakoztasson, az ausztrál gitáros jó kétórás, szünet nélkül leadott koncertje után a MűPát zsúfolásig megtöltő közönség felállva, kiáltásokkal tarkított tapsviharral, tombolva ünnepelte az előadást.
2008. 05. 01.
Pattogó hangok, minimál, nyolcvanasévek-hangzás és jazz impró. Na meg harsh noise és hömpölygő ambient. És még sokminden más egy helyen, audiovizuálisan, mozgásban és teátrálisan. Összművészeti fesztivál a Gödörben a Moiré Egyesület és a Periszkóp Rádió tagjai rendezésében. Avagy befogadóelméletek praxisa és határok feszegetése - és még mindig egy kávézóasztal mellett ülünk, családias hangulatban.
2008. 04. 30.
Üdítő élmény volt megannyi régizenei sztárkoncert után a Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar előadásában hermeneutikai fakszniktól mentes Bachot hallgatni. Persze érezhetően nem (csak) "barokk szólisták" vagy Bach-specialisták léptek színpadra, mégis messzemenőkig méltánylandónak tartom azt a mára már-már bátornak minősülő kezdeményezést, hogy kizárólag a lipcsei mester műveiből adjon hangversenyt egy alapvetően modern zenét játszó nagyzenekar.
2008. 04. 26.
Érdektelenség fogadta a Debreceni Filharmonikus Zenekar koncertjét: alig néhány százan voltak kíváncsiak a Magyar Szimfonikus Körkép című sorozatban megrendezett eseményre. Így viszont kiderült: közönség nélkül jobb a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem akusztikája.
2008. 04. 17.
Két kedvezményes árú jegyet kínálnak a vasárnapi koncert előtt egy órával. Mozart Linzi szimfóniája és a Kékszakállú herceg vára van műsoron. Kizárt dolog, hogy Bartókot egyedül meghallgassam, érvel a jegyet kínáló hölgy, különben sem érteni belőle egy szót se: magyarul van. Neki ború, nekem derű. A plakáton ugyanis az operát német fordításban ígérik - márpedig én biztos nem vagyok kíváncsi egy Judith, kommst du mit? - verzióra.
