zene / előadás
2008. 07. 03.
Lírai jelenetek – írta Csajkovszkij az Anyegin partitúrájára. Bármennyire próbálta is drámává formálni a darabot Kovalik Balázs beugró rendezése, és bármilyen jó is volt a címszereplő Káldi Kiss András, a produkció mégis alatta maradt a legutóbbi Operaház/Kovalik bemutatónak. Csajkovszkij darabja tipikusan az az opera, amelyik több aktualizálást is elbírt volna.
2008. 07. 01.
Sosem hittem volna, hogy a Lake of Tears fellépése – ami után azóta áhítozom, hogy meghallottam a Demon you / Lily Anne című számuk bárhol, bármikor ugrálásra késztető, lüktető-menetelő verzéjét – éppen zenéjük keserű, fájdalmas, az elmúlást megéneklő aspektusait emeli majd ki bennem. Elvégre ez – ahogy vártam is – egy igazi örömünnep volt, „gyerekkorunk legszebb dalait" játszotta el négy öregedő muzsikus, fülig érő szájjal.
2008. 06. 29.
Zenei fesztivál Érden? Hol, mi, kik, mikor? – hangzott az érdeklődő kérdés az esemény előtt… majd ugyanez, immáron értetlenkedve, utána: megvolt az első 200 fős nagyfesztivál-élményem. Nagyobb hazai nevek, profi szervezés, csillagos 5-ös hang és fénytechnika: minden megvolt a jó bulihoz, csak a közönség nem – méretét és összetételét illetően sem.
2008. 06. 20.
A lengyel Vader immáron 25 éve meghatározó együttese a szupranacionális európai metál életnek: a death metal banda a görög Septicflesh-Inactive Messiah párossal, illetve a svéd Deviannal közös európai turné 38. állomásaként érkezett Budapestre – az Undead fesztivál második napjára. Az együttes mindjárt be is bizonyította: nem véletlenül tisztelik a világ talán legjobb halálmetál formációjaként.
2008. 06. 19.
Május utolsó napján különleges koncertnek adott otthont az Óbudai Társaskör. A MusiciansWho komolyzenei portál és az Art Management Consulting szakmai közreműködésével Vági Orsolya gordonka- és Kubota Sayaka zongoraművész japán és magyar szerzők, valamint Peter Seabourne On the Blue Shore of Silence című művének megszólaltatásával debütált a közönség előtt.
2008. 06. 17.
Kiválóan előhangolt közönségsikerről volt szó, ahol csápoltak és énekeltek az emberek és láthatóan nagyon jól érezték magukat. Kétségtelenül jó zenészeket láthattunk a színpadon, akik hozták az elvárást. Mármint a közönség elvárásait. Csak az én legendáim buktak.
2008. 06. 16.
Ha azon lehet is még sopánkodni, hogy a nagy külföldi zenekarok közül csak ritkán lehet Magyarországon elcsípni egyet-egyet, a death metál szcénának vannak olyan nagyjai, akik nem először lépnek föl nálunk. Közéjük tartozik az amerikai Dying Fetus is.
2008. 06. 13.
Üres és teli, könnyű és nehéz, lágy és kemény – a tai chi szerint e poláris ellentétek váltakoz(tat)ásában rejlik az út a (nem keresztényi értelemben vett) megváltáshoz. A progresszív metált játszó svéd Pain of Salvation mintha öntudatlanul is ennek jegyében alkotna: zenéjükben ugyanis olyan természetességgel jelenik meg a disszonancia, hogy az valóban megváltásként hat a bináris világkép rabságában vergődő befogadó számára.
2008. 06. 12.
A Fesztiválzenekar évadzáró bérleti hangversenyén Dvořák- és Sztraviszkij-műveket játszott, némiképp szokatlan összeállításban. Ha e koncert alapján kellene választanom, hogy jövő tavasszal Dvořák- vagy Sztraviszkij-maratonra kerítsenek-e sort, nem haboznék percig sem. Az orosz zeneszerző sokkal izgalmasabb, és több oldaláról bemutatható komponista mint cseh kollégája, és Fischer Iván keze alatt különben is mesterien szólnak a Sztravinszkij-darabok.
2008. 06. 12.
Amit Rácz Zoltán az előadás előtt az egykori közös próbákat felidézve idézett a zeneszerzőtől, az a jelenlegi előadásra is állt. Némi surlódás után azonban a hommage-sorozat idei, ezúttal a Ligeti György életmű stílusosabb és egyben „fogyaszthatóbb” zenéiből álló állomása ezúttal hatalmas közönségsikert aratott a Művészetek Palotájában.
