zene / előadás
2008. 10. 22.
Régóta köztudott, hogy norvég zenészek is léteznek a világon, és nem csak a klasszikus valamint popzene, hanem a jazz berkeiben is. Ezúttal egyetlen lemezkiadó, a Jazzland Records zenészei mutatkoztak be a Millenáris Teátrumban a BÖF New Jazz Update programján belül: hatalmas sikerrel és – legalábbis számomra – felemás utórezgésekkel.
2008. 10. 16.
2008. október 5-én és 11-én mutatta be az Operaház Beethoven Fidelióját. Nemrég még repertoáron volt ez az opera – nyilván más felfogásban. Vajon mit mutat meg Kovalik Balázs, miről szól most a mű?
2008. 10. 13.
“Black Curse Over Europe Tour” címen öt neves melodikus black metál formáció kezdte meg a körútját a kontinensen: vigyázat, a látszat csal! A feszülő bőrnadrág, a szöges bakancs, a kifestett arc és az okkult köntös mind a tudatalatti önmenedzsment adaléka. Nonkonform, mégis kommersz koncerten jártam.
2008. 10. 11.
A Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó koncertjén majdnem csalódás ért: közepesen szürke Debussy után feleslegesen és károsan virtuóz Beethoven hegedűversenyt darált le Vadim Repin. A szünetben gyatra egészségi állapotomra hivatkozva már-már hazaindultam, ám érdemes volt kitartani, mert a második félidőben megszólaló Rachmanyinov-szimfónia nagy durranás volt. Pedig a ritkán hallható műtől nem csak én idegenkedtem a hangverseny előtt.
2008. 10. 09.
Különös koncertnek lehettek fültanúi a kortárs zene szerelmesei a Trafó nagytermében, szeptember 28-án. Az előadott művek jegyzékéből persze lehetett sejteni, hogy valami egészen különleges készül itt, azonban a valóság - úgy tűnik - még így is rácáfolt a legvérmesebb kortárszene-rajongók elvárásaira.
2008. 10. 07.
Jól ránk ijesztett Vásáry Tamás a 75. születésnapja tiszteletére rendezett koncert előtt: kedélyesen bekonferálta, hogy 40 fokos láza van. Ennek ellenére boszorkányosan zongorázott és szokott expresszivitásával vezényelt – az önfeledt ünneplést nem is a láz, hanem a közreműködők sodorták kis híján veszélybe.
2008. 10. 05.
Paparozzi kitűnően énekelt, technikailag tökéletesen adta vissza a Clayton-Thomastól megszokott dalokat, s ami ebből kimaradt (a rekedtes hangzása ellenére is tisztán csengő, magas felhangokban gazdag hangszín), az nem az ő kvalitását ócsárolta, hanem azt jelezte, hogy a pop-éneklésnek is vannak utánozhatatlan zsenijei.
2008. 10. 03.
Szeptember utolsó hétvégéjén immáron hagyományos „titok-koncert”-et adott a Budapesti Fesztiválzenekar. Igaz, most csak félig volt titkos: előre lehetett ugyanis tudni, hogy a hangverseny Alfred Brendel magyarországi búcsúfellépése lesz, és hogy Mozart c-moll zongoraversenyét játssza.
2008. 10. 01.
Meglepő, de szerencsére még vannak olyan, a populista közönség számára ismeretlen zenei szférák, amelyeknek ugyan „hagyománya” még nem épült ki, de fontos színalatti mozgalmaival láthatatlanul formálják századunk zenei arculatát. Szeptember első szombatján a kultúreurópaiság, a történelmi konzervatívitás, a (katonai) hagyományok és a (katolikus) keresztény összetartozástudat legendás zászlóvivője, a martial industrial zenét játszó Von Thronstahl látogatott el Budapestre. A Zöld Pardonból az esemény csupán apró rebbenés egy nyugodt óceán felszínén, a színpad előtt viszont elképesztő erejű tájfun söpört végig.
2008. 09. 25.
Cinikus oldaljegyzet: Minden műfajnak van Iron Maidenje. Még a legritkábban hallgatott zenei stílusoknak is. Úgy alakult, hogy a death metálnak épp a Nile lett - s most kevesebb cinizmussal jegyzem meg: az Iron Maiden kommersz gitárhuligánkodása lényegesen kevésbé Iron Maiden, mint a death metal Nile-ja - mind zenei hozzáértés, mind technikai elismertség szempontjából magasan az egyik legjobb metál bandát köszönthettük végre a budapesti színpadon.
