zene / előadás
2008. 12. 05.
A 20. születésnapját ünneplő hardcore alapcsapat egyenesen a gettóból, nem is akármelyikből, hanem a brooklyniből érkezik a Népligetbe büntetni. A büntetést azonban a hangmérnököktől kapjuk, a koncert háromszor szakad félbe.
2008. 11. 24.
Maradt annyi hallgató (az eredetileg zsúfolt teremben), hogy ne legyenek feltűnőek az üres helyek, amikor John Scofield-et a szorgos iparoslegényként leadott szűken másfél órás koncert után a közönség nem akarta leengedni a színpadról. A második ráadás után én sem bírtam maradni (de azt hiszem, nem sokról maradtam le).
2008. 11. 21.
Lukrécia meggyalázása Liviusnál megtörtént eset, Shakespeare-nél már jó adag irónia hatja át, a mindkét elődjétől kölcsönző Britten-operában pedig erkölcsi példázattá válik. De vajon hogyan értelmezte a meglehetősen összetett darabot Telihay Péter az Operaverseny és Fesztivál a Mezzo Televízióval szegedi döntőjében, az opera magyarországi bemutatóján?
2008. 11. 16.
November 12-én, a Papp László Sportarénában Jean-Michel Jarre feladta a leckét hangszínidomításból és közönségkontaktból. Ezek után, ha Michel valaha is belefárad a zenélésbe, még mindig elmehet tanácsadónak a "Hogyan legyünk dögösek hatvan felett?"-című férfirovatba.
2008. 11. 10.
Nagy esemény, ha olyan - európai szemmel egzotikus - országból érkeznek hozzánk zenészek, akik ebben a kultúrkörben is híresek produkcióikról. Az Egyesült Államokra ez persze nem áll, ám ha figyelembe vesszük azt, hogy az Inquisition zenészei kolumbiai bevándorlók, már más a helyzet. Budapest első latinos black metál eseményének lehettem szem- és fültanúja.
2008. 11. 06.
Nem is sejtettem, hogy milyen kalandokat jelent majd az Avalon Music Club megközelítése, de az hamar eldőlt, hogy három Anathema- és egy Danny Cavanagh-koncerttel (nem létező) szimatszatyromban nem fogok meghátrálni – valamiért ugyanis sokkal jobb látni őket, mint nem. Ez a „valami” a csapat hiteles jelenlétéből és egyszerűségében is magával ragadó zenéjéből tevődik össze, s alkot az pillanatot lényegivé varázsoló élményt – sokadszorra is.
2008. 10. 30.
Az utóbbi években a minimálzene legjelesebb élő képviselői jártak hazánkban (Steve Reich, Laurie Anderson, valamint Philip Glass), nem beszélve az egyébként rendkívül nagy hatású, ám hazánkban meglehetősen kevéssé ismert magyar zeneszerző, Ligeti György évente megrendezett (posztumusz) előadásáról. Már csak Michael Nyman hiányzott ahhoz, hogy teljes legyen a sor.
2008. 10. 27.
Energia, feszültség, ritmus, agresszió és regresszió: e szavakkal kiválóan leírható az EBM. Olyan zenei stílus, mely egyesíti az ipari zajzenék gépiességét a 80-as évek elektronikus punkzenéjével, majd táncolhatóvá tupírozza azt. A svéd Spetsnaz ezt hozta, és nem többet: pokoli elektronikus diszkót adott le.
2008. 10. 24.
A Havizaj névre hallgató zajzenei minifesztivál idén már 16. alkalommal került megrendezésre, s az est ezúttal a Gödörben kapott helyet. Nagy képmutatás lenne azt állítani, hogy a rendezvény ismertsége ezzel szintet ugrott, hiszen ugyanolyan családias hangulatban zajlott, ahogy eddig is. Ezúttal két ismertebb nyugat-európai előadó látogatott el hozzánk csalódás, illetve katarzis formájában.
2008. 10. 23.
Bármilyen kellemetlen, kénytelenek vagyunk azt leírni, hogy Szokolay Sándor Nagy Gáspár versciklusára komponált Október végi tiszta lángok című, 1956 emlékére írt gyászmise-oratóriuma gyönge. A zeneszerző a költemények legproblematikusabb mozzanatára: hamiskás patetikusságára oly mértékben ráerősített, hogy a végeredmény csaknem önmaga paródiája lett. Sajnos arra is újra rá kellett döbbennünk, milyen nehéz ma a nemzeti sorsfordulókat hitelesen megidézni.
