zene / előadás
2011. 04. 29.
Szokatlan perspektívából sikerült meghallgatnom Krzysztof Penderecki új korszakot jelző művét. A zenekar – szokásához híven – állta a sarat, a mester új korszaka kevésbé. Nem túl lelkes beszámolóm alant következik...
2011. 04. 22.
Az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik legjobb hangulatú koncertjét hallhattuk az Uránia Filmszínházban. Harmóniáról persze kevéssé volt szó, ütőegyüttesről és népi hangszereken muzsikáló szentpétervári zenészekről lévén szó. Az inharmonikus hangok azonban elbűvölő koncertélményt varázsoltak a mozi plüssfoteles nézőterébe.
2011. 04. 09.
Az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál – kicsit megkésve ugyan, de – a válság és a változás jegyében szerveződött. Csak összehasonlítás végett, de Romero gitárestje a Gitár Királyi Családból ugyan fenséges volt, ám nem nyújtott maradandó élményt.

2011. 04. 07.
A zenében az a jó, hogy amikor üt, nem fáj – idézte Bob Marleyt Győr polgármestere a Nemzetközi Ütős Fesztivál megnyitóján. Ha egy vidéki magyar város olyan specifikus témában képes a nemzetközi elitet (Gulli Briem, Mark Mondesir, Kenny Hogan, Carl Palmer) felvonultatni, mint az ütős zene, az valóban üt is, mégsem fáj. Felállni a Richter-(hangverseny)terem székeiről összesen hétórai ülés után viszont mégis csak kifejezetten fájdalmas élmény, még ha két adagra: március 25-re és 26-ra oszlik is.
2011. 03. 28.
Március 20-án mindenki Palm Desertben érezhette magát egy éjszakára, a németországi Burden, a kaliforniai Waxy és a legendás Kyuss reinkarnációjának, a Kyuss Lives!-nek köszönhetően.
2011. 03. 05.
Annyi mindent szerettem volna elmondani, de aztán egyszer csak vége lett, és én szótlanul álltam, szavam sem volt az eseményekre. Áttetszőnek tűnt a világ: mintha üvegbe fagyott volna minden körülöttem, s a jégvilág széltében-hosszában tűző nap átvilágított minden apró részletet a nagy egészben.
2011. 03. 04.
Bori babázós visszavonulása előtt három vidéki koncerttel búcsúzik, amelyek közül Győrben keltek először életre a zombik és vámpírok. A szokásoshoz hűen most sem volt hiány provokatívan ironikus slágerekből, ugráló tinikből és tomboló egyetemistákból: skizoid rockmámorban úszott az egész csónakház.

2011. 02. 28.
Ennél kontrasztosabb és mégis kontraszttalan koncertet keveset látni mostanában. Képzeljük csak el: elektronikus klubest egy moziszínházban enyhe diszkós felhanggal, underground közönséggel és pezsgővel a páholyban. Aki nem volt ott, most megtudja mit hagyott ki!

2011. 02. 21.
Búcsúzni csak szépen, kimérten érdemes, hogy még egyszer, utoljára, a zenekar és rajongói is kiélvezhessék a közös zenélés örömét. Ha nem is a csúcson, de legalább a legszebb időket idéző felállással köszöntek el Hobo és barátai: duplakoncerttel, egyenként 3 órás játékidőben.
_uacct = "UA-1248375-1";
urchinTracker();
2011. 02. 16.
Van a világban egy pár olyan dolog, amelyet nagyon csodálok, és feltétlenül ezek közé tartozik az a néhány szimfonikus zenekar, amely kortárs szerzőket preferál, rendkívül professzionálisan játszik és mégis – mindezekért, vagy mindezek dacára? – széles körben ismert. Azt hiszem, most rájöttem a dolog nyitjára, mégpedig egy számomra új csoda, a rendkívül fiatal karmester segítségével: alaposan, jól átgondoltan kell felépíteni a koncertet és lehengerlően előadni...