bezár
 

zene / előadás

Katlankrónikák 1.
Hát ez a nyár is az ördögé lett, az idei nyári napok rendre egy szerdai napra esnek. S ha már így van, fontos, hogy gondosan megválasszuk a helyet és a programot, ahol ezt a kivételes időt töltjük. Ha már, akkor gyerünk. Menjünk az ördöghöz mezítláb. Augusztus 3. szerda, a hideg esős nappalok és jeges éjszakák után csodás napsütéses reggelre ébredünk. Ideje felkeresnünk az ördögöt, aki katlanával a Mecsekbe költözött. Mindenről a Bérczes tehet, mondja Törőcsik Mari, s körötte mindenki bólogat.
A közösség színre vitele
A közösség színre vitele
A Nemzeti Színházzal és a Művészetek Palotájával szemközti telken – a Soroksári út túloldalán – áll a 19. század végén épült Vágóhíd. A komplexum épületeiben azonban már nem marhákat, hanem zenét vágnak, több hangstúdió és próbaterem is települt ide. Két éve működik itt az R33, eddig mint zenekari próbaterem és zártkörű klub - csütörtök óta bárki idelátogathat, hivatalos partyhellyé vált.
Falvédő és bicikli
Hétfő reggel, 15 fok, északi szél, s már Káptalanfüredről írunk, tegnap este a hideg elől ide menekültünk a Völgytől harminc kilométerre, apró, de legalább meleg nyaralóba, mert bár a meghívás a nemezes kiállítótérben való ottalvásra vasárnapra is szólt, de a félkész épület két beüvegezetlen ablakán besűvítő szelet még egy éjszaka már nem kívántuk.
Harmóniák innen-onnan
A friss Völgyfutár előttem, ára 0 Ft + ÁFA, az impresszum fölött a cikk Eperke ebről, aki most itt téblábol körülöttem és csendben csöpög – vasárnap délelőtt, megint esik.
Völgy alatt: Művészetek Völgye péntek, szombat
„Völgy alatt. Nyuszi könyvtár. Nyuszikutya….” „Őt itt meg Eperkének hívják. Amúgy Nusi volt eredetileg. Nekem már Nusi marad.” Hangfoszlányok a közvetlen környezetből – Kassai Robi fotós stábtag adja át az utolsó anyagok egyikét Naszály György sajtófőnöknek (kéne a kutyáról egy fekvő kép is) – készül a holnapi Völgyfutár, lapzárta ma.
Unikális performanszok a Hegyalján
Unikális performanszok a Hegyalján
Míg a Mastodon eredetiségét és egyediségét jól jelzi, hogy az elképesztően adatgazdag angol nyelvű tudástár, az Encyclopaedia Metallum olyan műfaji kategóriába sorolja a zenekart, melyet évekig csak ők képviseltek, addig a Slayer zenetörténeti jelentősége már rég megkérdőjelezhetetlen, mint ahogy az is, hogy koncertjeik magával ragadó, magába szippantó intenzitása újra és újra unikális performanszt jelent.
Halálsikoly az esőben
Halálsikoly az esőben
Annak, hogy az idei Hegyalja Fesztivál startjakor talán valamivel kevesebben vetették bele magukat a tisza-parti bulizásba, vélhetően az lehetett az egyik oka, hogy a rendezvénysorozattal párhuzamosan zajlott Szolnokon az EFOTT. Világos azonban, hogy a Hegyaljára elsősorban a metálosokat sikerülhet bevonzani. Slayer, Mastodon, Amorphis 40 fokban és végszóra megérkező viharban.
Szabadság, szerelem, Santana
Volt már woodstocki latin rock szenzáció, éteri jazz gitáros, lélekszabadító spiritualista, B. B. King hívő blues gitáros, sőt, Grammy-díjas popzenész is. Az eklektikus gitárstílusáról ismert Santana Guitar Heaven elnevezésű turnéján ennek megfelelően a jazz-konzis ifjaknak, a szappanopera-függő háziasszonyoknak és a latin dallamok szerelmeseinek egyaránt meg akart felelni. Mennyországnak azonban valószínűleg csak a wannabe gitárhősök érezték két és fél órás koncertjét…
The Wall: pacifista háborús film, néhol ijesztő hangeffektek és egy laza drog-film között
Vannak koncertek, melyeket látni kell. Lehet az búcsúperformansz, spéci tematikus turné, amelyet csak egyszer-egyszer állítanak színpadra, vagy olyan legenda, aki ritkán tesz vizitet Magyarországon. Roger Waters Fal-előadása mindegyik lehetőséget kimerítette, de egyben ki is bújik a kategorizáció alól, több ezeknél. Egyszerre: extravagáns színházi játék; őrült, látványorientált cirkusz; békepárti proteszt-buli; grandiózus koncert, lélekkapirgáló, szívmarkoló zene. Azaz: audiovizuális élménymasszázs. Mondom, vannak koncertek, melyeket látni kell.
Túladagolás következtében mennybe ment
Neal Morse, félúton Beethoven és a Beatles között, korunk egyik zseniális-tehetséges zeneszerzője; éppen csak a progresszív rock nyelvén fogalmaz, azaz rétegzenél: az érdeklődés ennek megfelelően hiányos, az év (eddigi) koncertje pár száz fő előtt zajlott le. Mainstream és underground évtizedes berögződéseit nem is lehet hamar levetkőzni, pláne mifelénk, így hát nem marad más neki, minthogy lelkesen, utazáspénzért terjessze igéjét, mi pedig hasonmód az övét.
39   40   41   42   43   44   45   46   47 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés