zene / előadás

Hogy a Sziget harmadik leglátogatottabb színpadát, a Rock-Metal színpadot lazán törölték el a fesztivál felszínéről, miközben például a Magyar Zenei Színpad előtt a későbbi napokon végig pangott a nézőszám, azt senki nem fogja épkézláb gazdasági érvekkel megmagyarázni. Az eleinte rockzenei fesztként startoló Sziget végül úgy jubilált, hogy a Party Arénába, valamint az A38 sátorba száműzte azt a (Kornt nem számolva) nettó két darab metál zenekart is, amelyiket véletlenül leigazolt programjába. Utólagos bocsánatkérésként érkezett az Ákos koncert mellé bezsúfolt Metal Nap a maga féltucat zenekarával, és ha már ezzel szúrták ki a szemünket, legalább odapislogtunk, mi sül ki ebből... Végül vigasz lett belőle, még ha sovány is.

Amit Tom Waits letett az asztalra, több mint elég. Tény, hogy munkássága Magyarországon csak szűk körben ismert, ám jöhet még olyan kor, amikor a művész elfoglalhatja az őt megillető helyet – mondja Hobo, aki Sebők Jánossal július 29-én beszélgetett a Művészetek Völgyében a színészről, az énekesről és a zeneszerzőről.

A rock ’n roll cirkuszban még halott sem lehet az ember – ha tényleg meghalt, posztumusz kiadványokkal terhelik életművét, ha pedig csak szimplán feloszlott, még bármikor újjá lehet alakulni. Sőt, kell is, búcsúturné nélkül már nem is legenda a legenda. A reunion a módi, és a több éves búcsúkörút, ami minden, csak nem az utolsó – ezt csinálja a Scorpions, ezt a Priest, most pedig a Mission is. Alig 4 éve oszlottak fel, de már itt is járt a 25 éves jubileumi turné az eredeti tagokkal, új DVD-vel a kanyarban – és egy gyönyörű haknival az A38-on.

Ahogy szinte mindig, most is attól félek, hogy - ne adj Isten - valaki félreért, amikor sommás megjegyzéseimet teszem, de mégis azt gondolom, hogy ez a dolgom, és valakinek csak meg kell mondania...