zene / előadás
2013. 02. 22.
Ha az ember azt olvassa, hogy a Kispál és a Borz óta nem volt még ilyen, hogy dallam is meg szöveg is, humor is meg intelligencia is, satöbbi, akkor beugranak azok a fiatal és feltörekvő alternatív zenekarok, akiknek az énekesei úgy akarnak szöveget írni, ahogy Lovasi, és úgy is akarnak énekelni, mint Lovasi. Mivel pedig a Gozsdu Manó Klubban fellépő Elefánt zenekarról a Népszabadság korábban azt írta, hogy "az első magyar zenekar a Kispál és a Quimby óta, amely a dallamokat gondolatokkal, finom humorral is átszövi", először kicsit féltem, hogy újabb Kispál-klónt fogok hallani. De nem így történt, az Elefánt koncertje kellemes meglepetés volt.
2013. 02. 20.
Háromórányi ezüstös hat húr, billentyűkavalkád, egyszemélyes rézfúvó-szekció, szívritmus-zavart okozó dob és három, bármikor azonosítható hang. Ez volt, és úgy tűnik, még mindig ez az LGT - az idő talán csak az egyre erősödő Füles-hangulatban érhető tetten.
2013. 02. 09.
Ahogy ritkán tudok szuperlatívuszok nélkül beszélni a Pannon Filharmonikusokról, és ahogy mégis mindig marad bennem valami kis elégedetlenség, most is dícsérő szavakkal kezdem beszámolómat, s a végére marad a kétség...
2013. 02. 07.
Vannak zenekarok, amelyeket első hallgatásra nem igazán tud hova tenni az ember, és vannak, amiket még a második vagy a harmadik próbálkozás után sem. Addigra viszont már annyira beszippantja a zene, hogy nem érdekli, mit is hall valójában. A Vasárnapi Gyerekek első idei koncertjén, a budapesti Roham Bárban tudtam, mire számíthatok a zenekartól, és mindezt meg is kaptam, ráadásul a bemutatkozó lemezről ismert dalok mellett elhangzott jónéhány újdonság is. A zene pedig – szokás szerint – beszippantott mindenkit.
2013. 01. 31.
Visszatérni – ez lehet az egyik célunk – egy olyan állapotba, ahol nyugalom uralkodik, ahol biztonságban, már-már féltve vagyunk. Ilyen érzések uralkodnak a valódi gyermekkor és ugyanakkor az ünnep idején is – de vajon megadatik-e még számunkra mindez? Létezik-e az a biztonság, amire mindenképp vágyunk, de felidézni és legfőképpen átélni már – esetleg – képtelenek vagyunk?
2012. 12. 02.
Hard rock zenekarnak énekest váltani legalább annyira veszélyes a karrierjére, mint hollywoodi színésznek a "coming out". A svájci Gotthard viszont kicselezte a lehetetlent, és markáns dalnokának halála után 2 évvel, új frontemberrel lopta vissza a boogie-t dallamcentrikus rockzenéjébe.
2012. 12. 01.
Magyarország ritkán kerül fel a rock nemzetközi térképére, az meg még ritkább, hogy akkora sztárok, mint a Muse zenészei, Budapestet is útba ejtik a bő egy hónapja megjelent albumuk turnéján. Több volt ez, mint koncert: a jó angolok kétórás, tökéletesen koreografált performanszt produkáltak.
2012. 11. 24.
November 13-án egy roppant erős rock ’n roll bulit nyomott le a torkunkon a jelenlegi legjobb Thin Lizzy tribute zenekar, a Thin Lizzy. Tudjuk, Phil Lynott halála óta ez a Lizzy már nem az a Lizzy, ám ez nem zavarta a Scott Gorham gitáros vezette bandát abban, hogy megmutassák: még mindig tudják, mitől üt a kettőnégy.
2012. 11. 21.
A Band of Gypsys Reincarnation vezetőjének célja "hidat létesíteni Jimi Hendrix zenei világa és a magyar romák által játszott jazz és tradicionális cigányzene között." A híd jó ötlet, bőven van létjogosultsága, ám – valahogy – a hídon való átmenet mégis kissé darabosra sikerült.
2012. 11. 07.
A magyar zene olyan, mint a magyar narancs: kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk. Ezzel szemben a svéd túlcsorduló, érett és finom... legalábbis ha a kortárs progresszív rockról beszélünk.
