bezár
 

zene / előadás

Post-punk örökzöldek
Post-punk, darkwave témában az utóbbi évek egyik legizgalmasabb zenekara látogatott április 7-én a világ első számú klubjának megválasztott "Hajóra", aminek gyomra közismerten az egyik (ha nem a) legdinamikusabban megszólaló koncertterem Budapesten. A csillagok szerencsés állásának köszönhetően majdnem teltház előtt mutathatta meg a Soft Moon, miért dicséri őket szakmabéli és laikus egyaránt.
Mi értelme a régizenének?
Az Il Giardino Armonico nem először járt Magyarországon, és nem először bizonyított - már ha van még mit bizonygatniuk. Így ezúttal nem azt szeretném ecsetelni, hogy miért és mitől olyan jó ez a zenekar, inkább azt próbálom megírni, hogy mitől más...
Egy koszos és lerobbant Konyha otthonossága
Egy koszos és lerobbant Konyha otthonossága
Talán az egyik legnagyobb dicséret egy viszonylag új zenekar számára, hogy ha akármilyen szerény létszámú közönség előtt is játszik, azt ugyanolyan lelkesen teszi, mintha egy fesztivál nagyszínpadán vagy egy tömött sportarénában csapna a húrok közé, és a közönség is ugyanolyan hálás a produkcióért. A Konyha zenekar esetében nem afféle amatőr lelkesedésről van szó, hanem igazi profizmusról is, e két tényező így, együtt remek kis koncertet eredményezett a budapesti Muzikumban.
Telik, de nem múlik
Fura belegondolni, hogy tíz éve hallgatok Swanst. Ha nem is minden nap, de egy évtizede részese az életemnek ez a zenekar. Onnantól kezdve, hogy még gimnazistáként meghallgattam a White Light from the Mouth of Infinityt, és valami félelmetes, de félelmetesen gyönyörű, hatalmas tér kellős közepébe kerültem, ahol csak azt éreztem, hiába vagyok egy egész új univerzumban, valami nyom össze, hogy átformáljon mássá, bár közben ez az erő simogat is.
Arcok és zongorák – négyszemközt
Magunk között szólván, s minthogy nagy tisztelője vagyok a Pannon Filharmonikusoknak, nagy várakozással készültem ezen koncertjükre is, s különösen felcsigázott, hogy ezúttal Ránki Dezső lesz a "zongora arca". Ezúttal azonban a Művészetek Palotájabeli koncert inkább kérdéseket és problémákat vetett fel, mint igazolta volna elvárásaimat.
Szervezett elektronikus káosz
Brad Mehldau és Mark Guiliana fellépése a Trafó színpadán az elektronikus zene szabadságát kiaknázó koncepciójukkal nemcsak Mehldau életművében jelent újdonságot. Új megvilágításba helyezi a felhasznált műfajok előadási lehetőségeit is, és a (főleg a Mehldau-rajongók körének szemében-fülében alapul szolgáló) klasszikus jazztől a progresszív és pszichedelikus rockon keresztül a drum-and-bassig felvonultat mindent. A koncert hallgatói pedig abban a ritka élményben részesülnek, hogy az egyes számok önálló érvényesülése mellett (helyett) maga a koncert jelenik meg zenei egységként.
Cantus firmus és dr. Kafka
A "Csoma-rejtély" megfejtésére tett összművészeti kísérlet (a Kőrösi Csoma Sándor mesés életútját bemutató Csoma-legendárium című "mozi-operát" 2008-ban mutatták be a Művészetek Palotájában) után Szemző Tibor zeneszerző és filmrendező Franz Kafka titokzatos életét kezdte kutatni – saját bevallása szerint nem a művész, hanem az ember érdekelte, ahogy a Tibetbe vándorló erdélyi nyelvész alakjában sem a tudós munkássága, inkább a benne megnyilvánuló világjáró szellem kifürkészhetetlensége volt számára inspiráló.
Tudósok és punkok
Tudósok és punkok
Amikor először hallottam a Tudósok zenekarról, egyszerűen felejthetetlen volt. Az azóta elhunyt Bada Dada énekelte, vagy inkább szavalta az Apa kocsit hajt című kultikus slágert, és azt a pofátlanul idióta dalt egyszerűen nem lehetett nem szeretni. A nyolcvanas években a volt Jugoszláviában alapított legendás Tudósok zenekar régóta és töretlenül az underground zenekarnak egyik legnépszerűbbike, az alapító tagok közül az együttest egyedüliként továbbvivő drMáriás pedig festőművész és író is egyben, az Élet és Irodalom állandó szerzője. Az A38 Hajón rendezett koncert, hogy a kultúrélmény még teljesebb legyen, drMáriás festményeinek előző nap nyílt kiállításával fonódott egybe.
Posztsanzon lamantinoknak
Posztsanzon lamantinoknak
Ha az ember azt olvassa, hogy a Kispál és a Borz óta nem volt még ilyen, hogy dallam is meg szöveg is, humor is meg intelligencia is, satöbbi, akkor beugranak azok a fiatal és feltörekvő alternatív zenekarok, akiknek az énekesei úgy akarnak szöveget írni, ahogy Lovasi, és úgy is akarnak énekelni, mint Lovasi. Mivel pedig a Gozsdu Manó Klubban fellépő Elefánt zenekarról a Népszabadság korábban azt írta, hogy "az első magyar zenekar a Kispál és a Quimby óta, amely a dallamokat gondolatokkal, finom humorral is átszövi", először kicsit féltem, hogy újabb Kispál-klónt fogok hallani. De nem így történt, az Elefánt koncertje kellemes meglepetés volt.
Rozsdamentes acél
Háromórányi ezüstös hat húr, billentyűkavalkád, egyszemélyes rézfúvó-szekció, szívritmus-zavart okozó dob és három, bármikor azonosítható hang. Ez volt, és úgy tűnik, még mindig ez az LGT - az idő talán csak az egyre erősödő Füles-hangulatban érhető tetten.
31   32   33   34   35   36   37   38   39 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés