bezár
 

zene / előadás

A zongora és az orgona esete
Mozart Figaro házassága nyitánya jó színvonalt sejtetett az estre. Aztán jött egy kevésbé izgalmas, ám annál hosszabb zongoraverseny, majd a 93 éves Menahem Pressler ráadás zongorajátéka, ez egészen egyszerűen lenyűgöző volt, végül Saint-Saens egyik szimfóniája koronázta meg ezt a majdnem tökéletes estet.
Nemes cél érdekében
Ez a koncert más volt, mint a többi. Nem öncélú. Na jó, a többi sem az, de itt az ember úgy hallgatta Bach csodálatos zenéjét, hogy közben tudta: jót cselekszik. Illetve cselekedett, amikor megvette a nem kis összegről – 25 ezer forintról – szóló jegyét.
Mendelssohn elfeledett remekműve
Mendelssohn halála után zenéjének megítélése hasonlóan alakult, mint csodált és általa felfedezett elődjéé, Baché: a feledés homályába merült. Újrafelfedezésére csak a 20. században került sor, Vashegyi György vezénylése pedig garancia volt arra, hogy Mendelssohn Paulusa a lehető legmagasabb színvonalon, értő olvasatban kerüljön előadásra.
A csapvíz és a balkáni rezesek
Boban Marković Mosonmagyaróváron! Elsőre egy kicsit hihetetlennek tűnik, de miután konstatálom, hogy ugyanazt mondja a kedves ismerős, a Friss Fesztivál programfüzete és a jugoszláviai születésű trombitaművész honlapja is, minden kétségem eloszlik. Ráadásként kiderül, hogy még csak nem is a Boban i Marko Marković Orkestar a rendezvény headliner zenekara.
Az utolsó metálikon
Háromszólamú gitárattak, plafont sikáló magasak és a sokméteres Eddie – újra Budapesten járt minden idők legnagyobb heavy metál bandája, hogy a 2008-as szigetes buli csorbáját kiküszöböljék. Az Iron Maiden egyik legjobb magyar koncertjét hegesztette a jelenlévő 12 ezer rajongó fülébe.
A zene mint önmaga halovány mása
Többször hallottam az utóbbi időben azt, hogy a Woven Hand magyarországi vendégszereplései kezdenek unalmassá, kiszámíthatóvá válni. Hogy ebből is régen túltelítődtünk, úgy, mint a Prodigyből. Mégis azt gondolom, inkább örülnünk kéne annak, hogy ilyen minőségi haknisai vannak ennek a kicsiny országnak.
Felnőttek a Vasárnapi Gyerekek?
A Király utcában új helyet találó, majd rövid idő után ismét bezáró Gödör Klub erre az alkalomra kinyit: a Vasárnapi Gyerekek zenekar tart lemezbemutató koncertet – sőt, ahogy meghirdették, lemezbemutató "fesztivált". A kifejezés egy kissé indokolatlan, valójában "csak" egy péntek esti koncertet látunk-hallunk, bár elég hosszú és kiadós koncertet, amely a zenekar eddigi életművének jelentős keresztmetszetét bemutatja.
Egy másfajta mágia
Szombaton reklámozták a rádióban, három nappal később már a koncertjén ültem: azóta Csipetére dobog a szívem, s már értem, hogyan kapcsolódik egymáshoz Lauryn Hill, Hillary Clinton és Laurie Anderson, és azt hiszem, már nem is akarom eredetiben hallgatni a Beatles If I Fell-jét és Michelle-jét, vagy a Radiohead High and Dry-ját. A Jónás Vera Experiment olyan természetes könnyedséggel varázsolt el, ahogy zene talán még sohasem.
Nem teremtés, fröccs!
Az utolsó előtti pillanatban, baktatva érkezem az A38 Hajóra, ahol Víg Mihály éppen egy zenei aláfestéssel egybekötött jubileumi filmvetítésre készül, de még jut idő arra, hogy a bárban országos cimborámmal rendeljünk egy pohár akármit; persze nagyfröccs lesz a vége...
Elfeledett dalok
Kovács Sándor zenetörténész, az est moderátora szerint ha a koncert szereplői helyett egy "civil" jelenik meg a színpadon, gyanakodnunk kell, mert vagy ünnepi beszéd következik, vagy műsorváltozás lesz. A Budapest Music Center koncertjén most az utóbbi következett be, ám közel sem volt olyan nagy a baj, ahogy azzal Kovács Sándor rémített minket.
24   25   26   27   28   29   30   31   32 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés