zene / előadás
2015. 03. 28.
Nem mindennapi koncertnek adott otthont az A38 Hajó: a kultikus horrorok nagy hatású score-jával elhíresült Claudio Simonetti-féle Goblin adott elő élő filmzenét legnevesebb mozijuk, a Sóhajok (Suspiria) aláfestéseként. Akik egyszerre zene- és filmrajongók, azok számára ez volt a tökéletes előadás.
2015. 03. 19.
Legutóbb felülmúlhatatlan élményben volt részem a Pannon Filharmonikusok jóvoltából, és óhatatlanul is felmerült bennem a kérdés, hogy a vendég karmesternek volt köszönhető a tökéletesség, avagy az előzőleg többnyire felemás teljesítményt nyújtó zenekar érkezett el arra a magas piedesztálra, ahová mindig is vizionáltam őket? Most alkalom adódott a kérdés tisztázására…
2015. 03. 10.
Végig olyan koncertet élvezhettünk, mely a műfajok közötti átjárással zenei utazásra kalauzolta a közönséget, s melynek során a zenei világ számos stílusába is betekintést nyert a hallgató.
2015. 03. 07.
A cool rock egyik legnagyobb amerikai képviselőjeként jellemezte koncertbeharangozójában az A38 hajó a február 25-én színpadra lépő Spain nevű formációt. A Josh Haden által vezetett együttes játéka viszont sajnos inkább volt lagymatag, mint friss, és inkább érdektelen, mint nyugodt.
2015. 02. 28.
Ezen az estén mindenekelőtt elkezdünk lebontani bizonyos dolgokat. Például olyan előítéleteket, hogy hogyan kell szólnia egy zongorának, gitárnak...
2015. 02. 20.
Természesen olvasom az interjúkat, és felkapom a fejem egy-egy érdekes mondásra, különösen ha annak állítása közel áll gondolkodásomhoz. Egy régebbi interjúban Nagy Ákos zeneszerzővel beszélgettünk a régi és új zenéről, legutóbb pedig azt olvasom Rákóczy Annától, hogy „a Dukay-Liszt- Bach-Lassus együttállás tulajdonképpen a Quaartsiluni-hitvallás fontos motívumára világít rá, hiszen itt egy olyan – ha akarom – archaikusnak mondható zenei nyelv nyilatkozik meg, amely gyakorlatilag mindvégig jelen van a zenetörténetben. Talán ez teszi, hogy hitünk szerint az ötszáz éve halott alkotó varázsszóra kortársunkká, a ma élő pedig kortalanná válik.”
2015. 02. 17.
Nagyra becsülöm a Pannon Filharmonikusokat, ám eddig – micsoda pech – még csak félig tökéletes produkciókat hallottam tőlük. Új év, új távlatok: talán a karmesternek, talán a gondosan megválasztott műsornak, de remélem ezeken túlmenően a zenekar egyre tökéletesebb állapotának köszönhetően is felejthetetlen koncertben, tökéletes élményben volt részem. Hab a tortán, hogy a szünetben Segal Viktor Dukas La Péri címen bemutatott (padlizsán és gránátalma) krémjét kóstolhatta meg a közönség.
2015. 02. 12.
Ezúttal a Zeneakadémián hallgattam meg az Óbudai Danubia Zenekar műsorát nem is kisebb vendégművésszel, mint Perényi Miklóssal és részben a programnak, részben a csellistának köszönhetően azt mondhatom, a Danubia fejlődik és egyre jobb – ám vannak itt még lehetőségek…
2015. 02. 07.
Na persze nem mesékben és képzetes nemzeti karakterekben kívánok most vájkálni, csak szerettem volna egyetlen jelzővel megragadni egy fuvolista és három művész produkcióját a Műcsarnokban és lám, a számmisztika máris összegabalyodik, hiszen van három művész (tárlata), van a háromból egy az öccsével (MacBook) és egy fuvolistával (akit most csak a szóismétlés elkerülése végett nem nevezek művésznek – na ugye, itt van), és persze a harmadik harmadban néhány (nem három) szintén magyar zeneszerző meg a fuvolista…
2015. 02. 03.
A bűvös vadász decemberi premierje után januárban ismét egy hosszú ideje nem játszott darabot emelt vissza repertoárjára a Magyar Állami Operaház. Igor Stravinsky The Rake’s Progress című darabját, amelyet 1980-ban Léhaság útja, most pedig A kéjenc útja címen mutattak be a dalszínházban. Az orosz származású zeneszerző három egyfelvonásosának bemutatása 2007-ben, Vidnyánszky Attila rendezésében kérészéletű produkciót eredményezett. Csak reménykedhetünk benne, hogy a mostani, Anger Ferenc rendezte produkció nem jut erre a sorsa.
