zene
2021. 09. 25.
A trombitaművész-marketingközgazdász Horváth Zsolt 2003-ban lett a Pannon Filharmonikusok (akkor még Pécsi Szimfonikus Zenekar) igazgatója. Szervezeti újításainak köszönhetően a zenekar nem csupán többszörösére növelte közönségét, de a magyar és a nemzetközi zenei színtér aktív és elismert szereplőjévé is vált.
2021. 09. 24.
Szubjektív beszámoló. Az írás vezérfonalául származó idézetek az együttes Partért kiáltó című dalának szövegrészletei.
2021. 09. 22.
Balatoni Sándort személyesen csak 2021-ben ismertem meg, noha ugyanabban a városban – Pécsen – élünk. Az ok talán az, hogy nem ugyanabban a művészeti közegben tartózkodunk. Ő a konzervatív-liturgikus és vokális területen dolgozik, én az avantgarde-elektronikusban. Más közösség más elvárásokkal, más preferenciákkal, más értékekkel. Vannak azért közös pontjaink az életünkben, ilyen például a vokális érdeklődés. Így ha személyesen nem is ismertem, figyeltem mind a zeneszerzői, mind az orgonaművészi tevékenységét. Szeretnék ezekről a későbbiekben külön is írni ezen az oldalon: figyelemre méltó, amit csinál. Augusztusban találkoztunk, személyében egy csendes, szerény, mosolygós fiatalembert ismertem meg.
2021. 09. 21.
Két antisztár. Ujj Zsuzsi pályafutásának indulását 1992-re teszi a budapesti underground szakirodalma, ekkor volt a Csókolom együttes első koncertje. Nekem azonban vannak korábbi élményeim róla, emiatt őt tartom az egyetlen konstans előadónak, aki a hőskorszak óta nem csinál alapvetően mást. Annak ellenére, hogy sosem csinálja ugyanazt. Darvas Kristóf pedig a zenei középkultúra legmarkánsabb képviselője. Ma már szinte rang egy zeneszerzőnek, ha zenéjéből Darvas Kristóf átiratot készít. Merthogy az átirat az ő igazi műfaja, kevés eredeti darabot csinál. De azért csinál. Kettejük zenéjéből a nyolcvanas évek hanyatlása köszön vissza.
2021. 09. 06.
A múlt homályából csak kontúrjait vesztetten emelkednek föl azok a helyzetek, amikor nem lehetett tudósítani művészeti tevékenységről még akkor sem, ha valami újdonságot mutattak be – csak azért, mert művelőjük szabadon gondolkodott, és nem felelt meg a hatalom által elképzelt szellemi iránynak. Pedig hasonló időszakot élünk most is. A régi eseményekből Kiss Llászló úgy sejlik föl, mint az URH és Európa Kiadó együttesek basszusgitáros háttérembere, villogó szemű fekete hajú srác, aki közvetlen kapcsolatban volt zenekara rajongóival, simán betársult bárki asztalához a Fiatal Művészek akkor Népköztársaság útjai klubjában, ha valamilyen zenével is kifejezhető gondolat progresszióról volt szó.
2021. 09. 03.
A Kamon Kardamom formációról amiatt kell nagyon gyorsan írni, mert példamutató, ahogy a zenét különösen érintő világjárvány közepén elindultak, és egy év sem telt el míg kiadtak egy albumot. Más zenekar ebben az esetben próbál túlélni, fenntartani magát, rosszabb esetben megszűnik, ám járványidőszakban új zenekar alakulásáról nemigen hallani. Megalakulásuk körülménye is szerencsés csillagzat alatt alakult ki: a járvány első hulláma utáni enyhítések időszakában az ellendi Hangfarm alkotótáborban állt össze Kaincz Orsolya és Labus Máté médiaművész Bolcsó Bálint zeneszerzővel.
2021. 08. 28.
Győri Noémi fuvolaművész a világ leghíresebb hangversenytermeinek rendszeres vendége, folyamatosan úton van, felvételeket készít és kutatómunkát végez; emellett két gyermek édesanyja.
2021. 08. 20.
Egyszer nagyon fiatalon – mikor még nem döntöttem úgy, ha nagy leszek, zeneszerző leszek – indultam egy építészeti pályázaton. Rajtam kívül építészhallgatók indultak, amolyan tanpályázat volt. Több tervezőpalánta mondta, hogy nekik az én pályázatom tetszett a legjobban. Ám nem nyerhettem, mert kívülálló voltam. Pár évvel később – mikor már zeneszerzést tanultam – építészettörténeti kiállítást nyílt a Budai Várban. A kurátorok beválogatták ezt a bizonyos tervemet. Akkor már nem érdekelt, de némi elégtételt azért éreztem. Az alábbi kritika egy kicsit ilyesmiről szól. A kívülállóságról és egy műről, amit bemutattak, aztán nem történt semmi.
2021. 08. 14.
Snétberger Ferenc Liszt- és Kossuth-díjas gitárművész és zeneszerző, aki mindig a műfaji sokszínűségre törekszik. Zenéjében ötvözi a jazzt, a komoly és cigányzenét, a bossanovát vagy a flamencot. Nemcsak itthon, külföldön is ismert és elismert zenész ‒ fellépett Európa legfontosabb koncerttermeiben, turnézott Japánban, Indiában, Koreában vagy az Egyesült Államokban is ‒, azonban hosszú út vezette a nemzetközi sikerekig. Salgótarjánban született, nagyon nehéz körülmények között nevelkedett, és éppen ez a nehéz kezdet alapozta meg számára a már nemzetközi zenei berkekben is népszerű, Snétberger Zenei Tehetség Központ alapötletét: hátrányos helyzetű fiatal tehetségek segítését, hiszen a zene ki- és felemel.
2021. 08. 12.
Szabó Ferenc Jánossal – aki zongoraművész, muzikológus és zeneakadémiai tanár – beszélgetek abból az apropóból, hogy megjelent egy lemeze, amin közreműködik, de a lemez az ő kutatómunkájának gyümölcse: egy méltatlanul elfeledett, a tizenkilencedik században élt magyar zeneszerző, Végh János dalait adta közre. Az interjú azt boncolgatja, milyen szelekciós folyamatokon kellett átmenni ahhoz, hogy valaki fölfedezzen egy elfeledett zeneszerzőt. Közben kitérünk arra is, hogy a szelekció milyen szerepet játszhat a zene felfedezésében úgy általában.
