zene
2022. 02. 24.
A zenetörténészek szerint Bach nem tartotta nagyra a variáció műfajt, ám amikor megírta a Goldberg-variációkat, zseniális logikával építette fel az Aria basszustémájára írt 30 változatot. Az ismétlésekkel természetesen megadta az esélyt az egyéni díszítésre az előadónak. Jean Rondeu Goldberg lemeze felejthetetlen élmény lesz azoknak, akik szeretik a cizellált, érzékeny csembalójátékot. Rondeau szerint Bach műve „óda a csendhez”.
2022. 02. 23.
A castratók franciaországi fogadtatása XVII–XVIII. századi történetük során talán a legeltökéltebben elutasító attitűdöt mutatta: a castratók az angol színpaddal szemben a francia operaházakban soha nem honosodhattak meg. Nem meglepő, hogy a castratókkal szemben a felvilágosodás során megfogalmazott, a század során egyre intenzívebbé váló kritika, mely végeredményben véget vetett operai karrierjüknek, éppen a francia értelmiség körében fogalmazódott meg.
2022. 02. 16.
A castratók külhonban való fogadtatása, a társadalmi beilleszkedésre való lehetőségük radikálisan különbözött a relatíve toleránsnak mondható itáliai helyzettől. Bár – mint láthattuk – nem mondható az, hogy a castratót története során bármikor mint semleges, tisztán esztétikai ítélet tárgyát képező objektumot kezelték volna, az angol és francia recepcióban korábban nem látott mértékű és hevességű volt a castratókkal szembeni elutasítás, melynek elsődleges alapját a castrato defektívnek ítélt teste és neme adta.
2022. 02. 13.
Jazz- és klasszikus zenészként kezdte, tanárként folytatta, majd 40 évnyi tapasztalattal felfegyverkezve megalapította a Budapest Music Centert, amely rövid időn belül Budapest egyik legjelentősebb kulturális intézményévé nőtte ki magát. Gőz László azóta is tartja magát eredeti célkitűzéséhez: a BMC a jelenkor magyar zenei értékeinek együttes és összehangolt felmutatásáért küzd.
2022. 02. 11.
"Több mint egy évszádon keresztül az itáliai operát kasztrált férfi énekesek uralták. Ez a közismert tény hosszú ideje szégyenkezés tárgya." [1] John Rosselli Singers of Italian Opera: The History of a Profession című kötete castratókról szóló fejezetének fenti nyitómondata hatásosan mutat rá a castrato-jelenség ambivalenciájára: a castratók megkerülhetetlen szerepére az itáliai operajátszásban, s egyben azon ellenérzésekre, melyet a castratók puszta léte már fénykorukban is kiváltott.
2022. 02. 08.
Futó Balázst a kilencvenes évek végén ismertem meg, az akkor még együttműködő Dargay-Dinnyés-Futó alkotóközösség beltagjaként. Tudtam róla, hogy a Pécsi Iskola volt növendéke, figyeltem a műveire. A pandémia idején keltette fel a figyelmemet az (Elég)ia című műve, mely egy izgalmas mai reflexió a késő romantika bizonyos pillanataira.
2022. 02. 06.
Eötvös Péter zeneszerzőként, karmesterként és tanárként egyaránt a nemzetközi zenei élet legbefolyásosabb személyiségei közé tartozik. Operáit, hangszeres műveit gyakran és sikerrel játsszák világszerte, és a leghíresebb zenekarok is boldogok, ha vendégkarmesterként az élükre áll. Nagy gondot fordít arra, hogy tapasztalatait átadja a fiatalabb generációknak: nemcsak mesterkurzusokat tart, hanem saját intézetet is alapított.
2022. 02. 04.
Igazi hiány: a dalszerző tehetségkutatás. Léteznek olyan zenei területek, ahol nem igazán van helye ma már az amatőrizmusnak, ilyenek például a komolyzene, vagy a dzsessz. A könnyűzenében éppen ellenkező a helyzet, a vérfrissítés gyakran jöhetne az utcáról. Nálunk azonban ezen a területen nincs átjárás amatőrök és profik között.
2022. 02. 02.
Alessio Elia Magyarországon élő olasz zeneszerzőt nem ismertem személyesen, de a szakmai jelenlétét évek óta érzékelem. A pandémia idején hallgatott rengeteg zenéből számomra kitűnt az Octetje, és tulajdonképpen ez volt az a műve, ami miatt neki is elküldtem a körkérdést.
2022. 01. 30.
Bolcsó Bálint és Gyárfás Attila az európai improvizatív és kortárs zenei színtér egyre fontosabb alakjai. Mindketten a Zeneakadémián tanítanak (Bolcsó a PTE-n is), Bolcsó Bálint elektronikus zeneszerzést, Gyárfás Attila pedig jazz-dobot. Legújabb lemezük a Tabbis, egy hommage Babits Mihály előtt, amelyben a költő kilenc versét használták inspirációs forrásként az improvizációik rögzítése során. Nem az volt az elsődleges céljuk, hogy visszaadják ezeknek az írásoknak a hangulatát vagy közvetítsék a szövegek tartalmát, hanem az, hogy a szokásos tényezők – mint például az aktuális lelkiállapotuk vagy a közönség jelenléte – mellett további zeneformáló hatásokként alkalmazzák az adott verseket.
