színház / kulissza
2021. 06. 01.
A Pagony kiadó gondozásában jelent meg Gimesi Dóra és Jeli Viktória Regényes Shakespeare című kötete, mely a Makrancos Kata és a Rómeó és Júlia szerelmi történetét dolgozza fel kamaszok számára. A szerzőkkel Dr. Pikli Natália Shakespeare-kutató beszélgetett.
2021. 05. 09.
Periférikus, mégis megosztó, formális és független, kicsi, de erős. Elsősorban ez jellemzi az országban egyedülálló színházi kísérletekkel lavírozó Horizont Alkotócsoportot, melynek amatőr, ugyanakkor specifikus tudással rendelkező tagjai komoly elhatározással indultak. Erről mesélt Farkas Atilla, a csapat egyik alapítója.
2021. 04. 27.
Shakespeare királyai képernyőn és filmvásznon címen tartott online előadást a Magyar Shakespeare Bizottság. Földváry Kinga és Szőnyi György Endre a királydrámák mentén járták körbe Shakespeare adaptálhatóságának és aktualizálhatóságának legizgalmasabb kérdéseit.
2021. 04. 19.
A jubileumi évbe lépő táncegyüttes múltját leginkább a műfaj sajátosságaival érdemes szemléltetni. Látszólag könnyed és rendezett, akár egy madár elrugaszkodása a faágról, a háttérben azonban megállás nélküli kemény munka folyik. Ahogy a társulat ügyvezetője mondja, ez egy élsport, amit a Pécsi Balett hatvan éve űz.
2021. 04. 17.
A Cirkuszi Világnapot 2007 óta ünneplik április harmadik szombatján, 2010-ig európai cirkusznapként tartották számon, azóta pedig kiemelt figyelemmel üli az ismert világ valamennyi cirkusza és cirkuszművésze. A valamennyi előadóművész életét gyökeresen megváltoztató pandémia második évében e napnak is más jelentése van.
2021. 04. 17.
Réti Iringó Marosvásárhelyen született, majd Budapestre került, és a Színművészeti bábszínész szakán végzett. Játszott Debrecenben, Berlinben, ahol tagja volt a Maxim Gorkij Színháznak, Grazban, Palermóban. Most Berlinben él, és azt vallja, hogy a legfontosabb aktuális társadalmi problémákról beszélni a színházon keresztül.
2021. 03. 25.
Ha a Visegrádi Négyekről van szó, akkor egyrészt a tizennegyedik századi visegrádi királytalálkozó, másrészt ennek utódjaként a közép-európai országok – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – politikai együttműködése juthatott eszünkbe. Eddig. Ugyanis 2021-től már a Shakespeare-kutatás és színháztudomány is felsorakozik az emblematikus V4 mögé: hosszú évek kollegiális együttműködésének eredményeként létrejött a CEESRA, a Central European Shakespeare Research Association (Közép-Európai Shakespeare-kutatótársaság) a Visegrad Fund támogatásával, elsősorban (de nem kizárólag) a V4 országok kutatóinak részvételével.
2021. 03. 25.
Táncművésznek indult, minden lehetőség adott volt, hogy zenésszé avanzsáljon, végül a színészet mellett döntött, és jól van ez így, hiszen ebből az elegyből kapott a hazai kortárs művészszcéna egy olyan alkotót, akiről még sokat fogunk hallani!
2021. 02. 24.
Pászt Patrícia igazi színházi diplomata, aki mind a lengyel, mind a magyar drámairodalmat behatóan ismeri, és kölcsönösen népszerűsíti is azokat mindkét országban. Szinkrontolmácsolás mellett számos színházi feladatot lát el: dramaturg, rendezőasszisztens és menedzser. Mindemellett lengyel színházzal foglalkozó elméleti munkák szerzője, drámakötetek szerkesztője és fordítója. Arról beszélgettünk vele, hogy milyen élményekben volt része munkája során, kiket tekint a legjelentősebb kortárs lengyel szerzőknek, illetve hogy milyen különbségek észlelhetők a lengyel és magyar művészi hozzáállásban.
2021. 02. 01.
Alig emlékszem az internet különböző vívmányaival való első találkozásaimra. Nem tudom felidézni, mikor láttam életem első Youtube-videóját, vagy, mikor böngésztem először blogok között. Két dologra viszont élénken emlékszem. Az egyik a Facebook-regisztrációm, a másik az a pillanat, amikortól rendszeresen elkezdtem podcastadásokat hallgatni. A tech-óriástól idővel kissé elidegenedtem, sőt, éppen Facebook és Messenger „böjtbe” kezdtem, az utóbbi viszont meglehetősen a szívemhez nőtt. Ezért is vállalkoztam a podcasttörténelem rövid összefoglalására, és azt is kifejtem, miért jó podcastokat hallgatni, milyen hazai, kulturális csatornákat érdemes követni – és egyáltalán milyen mértékben fedik le a kulturális életet.
