színház / kulissza
2010. 08. 21.
Gyalogosan, csomagokkal megrakottan rovom a bácskai Temerin utcáit. Van nálam egy térkép, elő se vettem eddig, a buszmegállótól három sarokra már magyar szót hallok. Elnézést kérek, megkérdem, jó irányba-e a vásártér felé? Kedvesen végigmérnek, arra van. Csak nem a Tanyaszínházra? Ördögük van, oda.
2010. 06. 22.
A jubileumi Pécsi Országos Színházi Találkozó a megszokott programkavalkádhoz képest az idén még bőségesebb kínálattal jelentkezett. Ez azt eredményezte, hogy szegény néző folyamatosan frusztrálódott, hogy mit is válasszon négy párhuzamosan zajló program közül. Így aztán vagy belátta, hogy csak morzsákat csipegethet, vagy fejveszetten rohangált egyik helyszínről a másikra. És akkor még arra sem maradt ideje, hogy a megújult, autótlanított belváros hangulatát élvezze.
2010. 06. 07.
Tizenharmadik alkalommal rendezték meg Veszprémben A Tánc Fesztiválját, mely a város egyik legrangosabb kulturális eseménye. A rendezvényen nem kisebb művészek vettek részt, mint a Szegedi Kortárs Balett, Ladányi Andrea, Bozsik Yvette vagy éppen Frenák Pál társulata. A zsűri és a közönség idén is kiválasztotta az általuk legjobbnak ítélt előadásokat…
2010. 03. 18.
Gáspár Máté általában kevéssé vesz részt a Krétakör alkotói folyamataiban, mert tiszteletben tartja az alkotás intimitását. A különböző koncepciók kialakításán annál aktívabban munkálkodik, véleménye a kezdetek óta meghatározó. 1998 óta dolgozik együtt Schilling Árpáddal, és évek óta a rendező írásainak első olvasója és utolsó lektora. Most A szabadulóművész apológiája című hathetes projekt kapcsán beszélgettünk a Krétakör ügyvezetőjével.
2010. 02. 25.
Régi filmeket nézni ott az Örökmozgó, a videotéka, esetleg az otthoni VHS-gyűjtemény. Mi lesz a régi operákkal? Hátha adják valami eldugott pincében. Adják is, csak nem pincében, hanem az Arena Plazában. Furcsa ez, kinek jutna eszébe a Cinema Cityben operát nézni? Ha a körülmények nem lettek volna adottak, nekem biztos nem, de adottak voltak: a CineMaestro programsorozat elindult a Figaro házasságával.
2009. 12. 31.
Roszei felébred, és rájön az élet mibenlétére. Az élet nem több, mint ameddig elkészül a kása. Több darab, több téma, különböző tartalom és egy kis keleti filozófia. Állítólag amit egymás után láthatunk nódarabokat, egymástól függetlenek, nincs köztük kapcsolat. Vagy mégis lenne?
2009. 12. 20.
Tilo Wernert még Bécsben, a Burgszínház Kantinjában kérdeztem – magyarul – a kétéves Shakespeare-évadról és az osztrák, magyar, német színházi élet különbségeiről. Nem volt könnyű vele időpontot egyeztetni, Bécs, Budapest és Hamburg között ingázott éppen. A hamburgi Thaliában történetesen már Mundruczó Kornéllal dolgozott.
2009. 09. 28.
Független? Párhuzamos? Alternatív? Szükséges-e egyáltalán megkülönböztető jelzőt keresni a kőszínházakon kívül működő színházi törekvések megnevezésére? És ha igen, mi legyen a megkülönböztetés alapja? A szervezeti forma vagy a másfajta előadásmód? A fogalmi bizonytalanság végigkísérte a szegedi évek után idén második alkalommal Debrecenben megrendezett, összességében pedig már XV. Alternatív Színházi Szemlét.
2009. 08. 07.
Prózai szakos színházrendező hallgatóként tulajdonképpen semmi közöm nem volt eddig az operához. Tanultam róla, láttam néhány előadást, melyek nem voltak érdektelenek, maga a műfaj mégis meglehetősen távolinak és egzotikusnak tűnt. Ezért is örültem, mikor a Színház- és Filmművészeti Egyetem ösztöndíjával részt vehettem a szombathelyi Bartók Szeminárium kéthetes rendezői kurzusán, melynek témája A kékszakállú herceg vára című operának színpadra állítása, vezetője pedig Kovalik Balázs volt.
2009. 08. 05.
Egy rendező néhány éve azért nem akarta elvinni a darabját az Avignoni Fesztiválra, mert nem talált neki megfelelő helyszínt. Napraforgómezőre volt szüksége. Lett. A fesztiválosok magot ültettek, felnevelték a napraforgókat, és már jöhetett is az előadás. Ilyen ez a fesztivál, amelyet most júliusban tíz színházi dramaturg hallgató és két tanáruk, Jákfalvi Magdolna színháztörténész és Zsótér Sándor rendező a helyszínen kísért figyelemmel. Majdnem minden napra jutott színházi előadás.
