színház / kulissza
2014. 07. 07.
Lessing, Schiller és Kleist munkásságát mutatja be ez a kétrészes összehasonlító tanulmány, azt az ívet bejárva, amely a polgári szomorújáték megteremtésétől (Lessing), a kicsiszolásán át (Schiller), az újraértelmezéséig (Kleist) húzódik. Az első rész a műfaji jellemzők mellett, a három szerző hősnőit mutatta be, ez a második pedig a szerelem és halál drámai alakzatait hasonlítja össze.
2014. 07. 01.
A drámairodalom 450 éve született mesterének, William Shakespeare-nek egyik legismertebb művét, a Szentivánéji álom című vígjátékot állítja színpadra a grúz rendező, David Doiashvili. A Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház közös bemutatója korunkhoz illeszkedő, meglepetésekben bővelkedő produkcióval hívja álomszerű utazásra a közönséget július 3-án a gyulai Shakespeare Fesztiválon.
2014. 06. 29.
Lessing, Schiller és Kleist jelen vannak a magyar színpadokon, de nem gyakori vendégek. Drámáik mintha félúton helyezkednének el a nagy, heroikus, klasszikus művek és a naturalista-realista forradalom darabjai között. Talán ez ejti zavarba a magyar színházat – pedig Shakespeare és Molière után ők is a kortársaink akarnak lenni. Ez a kétrészes összehasonlító tanulmány azt az ívet igyekszik bemutatni, amely a polgári szomorújáték megteremtésétől (Lessing), a kicsiszolásán át (Schiller) az újraértelmezéséig (Kleist) húzódik. Az első rész, a műfaji jellemzők mellett, a három szerző hősnőit mutatja be, a második pedig a szerelem és halál drámai alakzatait hasonlítja össze.
2014. 06. 25.
Pár nap múlva újra itt van a gyulai Shakespeare Fesztivál. A határszéli fürdőváros 2014-ben már 10. alkalommal várja látogatóit az évad legjobb hazai és rangos nemzetközi Shakespeare-előadásait felvonultató rendezvényére. A kéthetes Shakespeare-ünnep egy nagy nyári összművészeti fesztivál része, amely egyrészt a város turisztikai programkínálatát színesíti, másrészt a színházi szakmai életet virágoztatja fel. A rendezvény jelentősége éppen határhelyzetéből következik: a színházi játék ünnepi keretet kap az éves nyári szabadság idején, a gótikus-reneszánsz vár és az élményfürdő közötti mezsgyén.
2014. 06. 14.
A pécsi Színház téren már június 10-én feltűnő könyvsátrak jelezték, hogy bár a könyvhét hivatalosan még nem nyílt meg, ideje színházazósból irodalmár üzemmódba váltani. Így a POSzT végét be nem várva, remélem, nem kiabálom el, hogy az idei rendezvény örvendetes módon sokkal inkább a színházról szólt, mint az elmúlt három évben bármelyik.
2014. 05. 28.
Felülről szagolják az ibolyát azok, akik vágyaikról, álmaikról, sellővé válásukról vagy éppen időutazásról vallanak. Eközben mi, nézők irigykedünk, vagy megrettenünk, saját vágyainkat tesszük közszemlére, és egyszer csak észrevesszük, a színészek játékában is rólunk van szó. A május 29-30-án a Trafóban játszott Felülről az ibolyát legújabb, TITÁNium-díjas előadás kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Boross Martinnal.
2014. 05. 17.
Az erőszak színháza címet viseli Deres Kornélia színháztudományi előadás-sorozatának két utolsó előadása. A két éve működő Pesti Bölcsész Akadémia az ELTE szervezésében szabadegyetemként várja a legkülönfélébb előadásokkal az érdeklődőket. A humán tudományos kurzusokat doktori hallgatók, doktorjelöltek tartják.
2014. 04. 19.
Tizenkét évvel a Pesti Színházban tartott ősbemutató után Marton László ismét Spiró György Elsötétítés című drámáját rendezi, ezúttal a Rózsavölgyi Szalonban a holokauszt-emlékév keretében. Egy történet, amely a felvilágosodás, szabadság, a stigmák és az elsötétülés ösvényére csalja a nézőket. Az egyik főszereplővel, Mihályfi Balázzsal beszélgettünk.
2014. 04. 15.
Március utolsó hetében rendezték meg a debreceni Csokonai Színházban a VIII. DESZKA Fesztivált, melynek szervezői idén is arra törekedtek, hogy lehetőséget nyújtsanak a legszínvonalasabb kortárs magyar és külföldi, felnőtt- és gyerekelőadások megtekintésére. Tolnai Ottó Wilhelm-dalok című ciklusából rendezett előadást a Jel Színház mutatta be a MODEM-ben. Nagy Józsefet, a darab rendezőjét és egyik szereplőjét kérdeztük.
2014. 03. 25.
"Menni vagy maradni?" teszi fel a kérdést az egyhetes berlini fesztivál, ahol magyar művészeti társulatok találkoztak. Olyan alkotók tették tiszteletüket a német fővárosban, mint Mundruczó Kornél, Pintér Béla, Kárpáti Péter, Polgár Csaba vagy Hód Adrienn. Az itt élő magyaroknak felüdülés volt magyar magyar előadásokat nézni, de nem csak a kivándoroltakat érdekelte a HAU programja: a közönség fele német volt – ami tulajdonképpen nem meglepő a nyitottságáról és politikusságáról is híres Berlinben.
