bezár
 

színház / kulissza

Út musicaltől musicalig
Út musicaltől musicalig
A legnagyobb musicalek és rockoperák főszerepeiben tündökölt, bérelt helye volt a legnagyobb színpadokon. Most egyike azoknak, akik a főszereplőt, azaz Donna Sheridant alakítják a Madách Színház Mamma Mia! előadásában. Néhány nappal a premier előtt Kováts Krisztával, a magyar Meryl Streeppel beszélgettünk.
Karantént rendel el a Proton Színház a Trafóban
Karantént rendel el a Proton Színház a Trafóban
Vajon mi a legrosszabb, ami történhet velünk egy bevásárlóközpontban? Mit hoz ki az emberekből a veszély, és milyen erőket mozgósít csoporton belül egy katasztrófahelyzet? Rába Roland legújabb rendezése sajátos keretek között mutatja be a bezártság, egymásrautaltság és a pánik következményeit. A Ionesco-dráma által inspirált Utolsó című színházi produkcióról az előadás rendezőjével beszélgettünk.
Nietzsche és/vagy Ágens
Nietzsche és/vagy Ágens
„Különösebben nincs kedvenc helyem, javarészt vidéken élek, elszoktam ezektől” – válaszolta a „hol találkozzunk” kérdésemre. Ágens, a budapesti „operapunk, kortárs operaénekes és rendező” – ahogy magát a honlapján nevezi – két évvel ezelőtt egy kis baranyai faluba költözött. Még a nevét is lecserélte: Bikalon Zinaként ismerték meg.
A csíkos ötszázötven változata
A csíkos ötszázötven változata
Nagyharsány – Kisharsány – Palkonya – Beremend. Augusztus 5-én kedden, késő délután elkezdődött a hetedik Ördögkatlan Fesztivál. Színház, zene, kiállítás, irodalom, közösségi programok. Összművészet Baranyában, az ördögszántotta hegy körül.
Varázsbab Szakácsiban
Varázsbab Szakácsiban
Szakácsi. Egy kis falu a Csereháton, ahol minden van, és ahol semmi sincs. A semmit könnyebb észrevenni:  a tornácos, kontyos tetős parasztházak nagyobb része leromlott, nincs óvoda, iskola, a két templom rég bezárt. Nincs munka, és mert a busz csak néha kanyarodik be a faluba, az itt élők el se nagyon járhatnak dolgozni. Még a telefonok is elnémulnak, mert ide térerő se jutott.
Esküvő és mese
Esküvő és mese
Kulcsár Noémi koreográfus és táncművész július 17-én a szombathelyi Bartók Fesztiválon mutatta be új darabját, az Eötvös Péter zeneszerző műve alapján készült Tale-t. Társulata, a Tellabor balett és vizuáltechnikai műhely két nappal később már az újonnan nyíló Mazel Tov kultúrmulatóban állt színpadra az Esküvő remake-jével. A két produkcióról a mozgás-tánc nyelvén beszélő, Fülöp Viktor- ösztöndíjas koreográfussal beszélgettünk.
Nem konfekció
Nem konfekció
A ZA-KO évtizedeken keresztül a Zalaegerszegi Ruhagyár márkajelzése volt. Az itt készült konfekcióöltönyökből még biztosan jó néhány található kevésbé trendérzékeny férfiúi ruhatárakban, és a valamikori dolgozók is felsóhajtanak, ha elsétálnak a lepusztult, varjak otthonává vált szellemgyár mellett. De lassacskán új jelentéssel telik meg a mozaikszó: a jelző marad, a konfekciót azonban felváltja a kortárs.
Az utolsó tragikus triász: Lessing, Schiller, Kleist, 2. rész
Az utolsó tragikus triász: Lessing, Schiller, Kleist, 2. rész
Lessing, Schiller és Kleist munkásságát mutatja be ez a kétrészes összehasonlító tanulmány, azt az ívet bejárva, amely a polgári szomorújáték megteremtésétől (Lessing), a kicsiszolásán át (Schiller), az újraértelmezéséig (Kleist) húzódik. Az első rész a műfaji jellemzők mellett, a három szerző hősnőit mutatta be, ez a második pedig a szerelem és halál drámai alakzatait hasonlítja össze.
A színház nyelve nemzetközi
A drámairodalom 450 éve született mesterének, William Shakespeare-nek egyik legismertebb művét, a Szentivánéji álom című vígjátékot állítja színpadra a grúz rendező, David Doiashvili. A Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház közös bemutatója korunkhoz illeszkedő, meglepetésekben bővelkedő produkcióval hívja álomszerű utazásra a közönséget július 3-án a gyulai Shakespeare Fesztiválon.
Az utolsó tragikus triász: Lessing, Schiller, Kleist - 1. rész
Lessing, Schiller és Kleist jelen vannak a magyar színpadokon, de nem gyakori vendégek. Drámáik mintha félúton helyezkednének el a nagy, heroikus, klasszikus művek és a naturalista-realista forradalom darabjai között. Talán ez ejti zavarba a magyar színházat – pedig Shakespeare és Molière után ők is a kortársaink akarnak lenni. Ez a kétrészes összehasonlító tanulmány azt az ívet igyekszik bemutatni, amely a polgári szomorújáték megteremtésétől (Lessing), a kicsiszolásán át (Schiller) az újraértelmezéséig (Kleist) húzódik. Az első rész, a műfaji jellemzők mellett, a három szerző hősnőit mutatja be, a második pedig a szerelem és halál drámai alakzatait hasonlítja össze.
21   22   23   24   25   26   27   28   29 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés