bezár
 

színház / kulissza

Royalista keresztény feministák vs. multinational quality
Royalista keresztény feministák vs. multinational quality
Idén két újabb bemutatóval folytatódott a Reaktív-sorozat, mely a József Attila Kör és a Trafó Kortárs Művészetek Háza közös drámapályázatának nyertes darabjait mutatja be. A téma továbbra is: Maradjak? Menjek? Hova? Új képeket, új élethelyzeteket látunk most, melyekben a referenciaként szolgáló valóság hol mindenen fölül áll, hol pedig teljesen eltűnik. Királyhű, nőközpontú sci-fi és a Munkaügyek multis megfelelője kerül most terítékre.
Keresem azt, ami megihlet
Keresem azt, ami megihlet
Hirokai Umeda japán koreográfust és előadóművészt a japán avantgárd művészeti világ egyik legmeghatározóbb alakjaként tartják számon. Digitális képek, különleges effektek, a fény és a mozgás párbeszéde koncentrálódik két, január végén a Trafóban bemutatott hipnotikus szólóprodukciójában. A mozdulat és vizualitás experimentális művészével az Accumulated Layout és a Holistic Strata kapcsán beszélgettünk.
Nemzetközi színházi fesztivál az óceán túloldalán
Nemzetközi színházi fesztivál az óceán túloldalán
Néhány héttel ezelőtt harmadszor is részese lehettem a chilei főváros kulturális élete egyik kiemelkedő eseményének, ezúttal ráadásul annak szinte teljes időtartamára. Útleírás egy távoli kontinens színházi seregszemléjéről.
Séta fejben és a nyolcadik kerületben
Séta fejben és a nyolcadik kerületben
Az Uccu Roma Informális Alapítvány 8. kerületi sétáját eredetileg középiskolások számára rendezték, én egy rendhagyó változaton vettem részt, ahol többnyire magamfajta Pesten élő felnőttek járták be rendületlenül a szemerkélő esőben és hirtelen lett téli hidegben a Népszínház utcát és környékét. Idegenvezetőnk és a séta főszereplője Varga Attila volt, az alapítvány önkéntes munkatársa, aki egyrészt rendkívül informatívan mutatta be a különféle állomásokat, másrészt a kerülethez kapcsolódó élményeit és emlékeit is megosztotta velünk.
Szabadjára engedni azt, aki bujkál benne
Szabadjára engedni azt, aki bujkál benne
A tavalyi bemutatót követő hosszú szünet után a Sanyi és Aranka Színház (SASZ) valamint a Cilinder Alapítvány közös projektjeként január 25-én ismét műsorra kerül a Nem látlak című darab. Az előadás két fiatal művész, Podmaniczky Dorottya és Miklós Marcell világirodalmi klasszikus monológokra felfűzött, mozgással ötvözött alkotása. A darab Marcell egykori főiskolai tanára, Lukáts Andor Kossuth-díjas színész-rendező színházában látható. Andor nemcsak játszóteret adott a produkciónak, hanem az előadás összefésülésében is közreműködött. Mesterrel és tanítványával az aktuális szerepekről, színházról, jelenről és jövőről beszélgettünk.
Búcsú az esztendőtől - de nem Shakespeare-től
Búcsú az esztendőtől - de nem Shakespeare-től
Tényleg ártatlan kislány Desdemona? S halk szavú, szende szűz-e Cordelia? Tudta Gertrud, hogy mérgezett az ital, amibe belekortyol a Hamlet végén? És még sorolhatnánk a millió kérdést, mely mutatja, hogy Shakespeare életműve még születése után 450 évvel is inspirálóan hat művészekre, kutatókra, olvasókra és nézőkre egyaránt. Rövid összefoglalónkkal még egyszer a szerzőről szólunk az emlékév végén.
Hol a boldogság mostanában?
Hol a boldogság mostanában?
Maradjak? Menjek? Hova? - gyakran hallott, gyakran kimondott kérdések ezek, melyek nemcsak magyar, hanem európai viszonylatban is erősen aktuálisak. Volt már így, és lesz is, ami azonban nehéz, hogy ezt a ciklikusságot, újra föl-fölbukkanó jelenséget és annak ok-okozati összefüggéseit felülről, kicsit objektívebben, okos távolságból nézzük, és láttassuk a színpadon. Erre tesz kísérletet a József Attila Kör és a Trafó Kortárs Művészetek Háza közös projektjében. Helyzetjelentés következik, hiszen amit két előadás után elmondhatunk: nemcsak a próbálkozás, de a megvalósulás is ígéretes.
Muszáj megmutatnunk azt a világot
Muszáj megmutatnunk azt a világot
A Centrál Színház nemrég mutatta be David Lindsay-Abaire Jó emberek című darabját. A Pulitzer-díjas amerikai drámaíró története Dél-Bostonban játszódik, de a téma itthon is aktuális. Főszereplője egy olyan nő, Margie (Básti Juli), akire megrendítően súlyos terhet rótt a sors. A darab elején (megbízhatatlanságára hivatkozva) kirúgják a munkahelyéről, pedig csak azért késik el olykor, mert fogyatékos lánya felügyeletét nem képes egyedül megoldani. Ha nincs munkája, nem tudja fizetni az albérletét, és – mint annyi sorstársa – az utcán végzi. A bemutató után a Básti Julival beszélgettünk.
Popperi belső utazás a Spinozában
Popperi belső utazás a Spinozában
Hogyan legyünk boldogok? Mi a jó párkapcsolat titka? Ezt feszegeti manapság a világ sok-sok guruja, s ugyanez történik a Spinoza Színház vígoperájában, a Popperában is, mely egyben a 2010-ben bemutatott Guru című darab folytatása. Mivel Popper Péter több mint száz előadást tartott a Dob utca szívében működő színházban, a humorral átszőtt operaária egyben tisztelgés is a 76 évesen elhunyt, neves pszichológus előtt. A bemutató után identitásról, párválasztásról, kötődésről, függetlenségvágyról, illetve a Popper-jelenségről Sándor Annával, a Spinoza Színház igazgatójával és a darab főszereplőjével, Hábetler András operaénekessel beszélgettünk.
Számvetés Shakespeare-rel
Számvetés Shakespeare-rel
Hogyan hihetjük el a „rossz fiúknak”, hogy „jó fiúk”? Miért nem tudjuk elfogadni a szeretetet? Hogyan forgatja ki egy fiatalember az udvaroncok nyelvét kreatív, ironikus félrehallások által? Miként uralkodik az erősebb a gyengébb felett? Miben áll a hatás természete? A kérdésekre adott válaszokat a nemrég megjelent Shakespeare-tanulmánykötetekben találjuk.
20   21   22   23   24   25   26   27   28 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés