bezár
 

színház / kulissza

A szembenézés (mítosz)teremtő ereje
A szembenézés (mítosz)teremtő ereje
Zemlényi Attila – kabai lóránt szerzőpáros drámakötete, a Vasgyári eklógák – A Beteg Kisfiú legendája című könyv a Prae Kiadó gondozásában jelent meg idén szeptemberben. Néhány héttel később a Miskolci Nemzeti Színház is bemutatta az e szöveg alapján létrejött előadást, Fandl Ferenc rendezésében.
„Néha nincs alattam föld, néha nincs fölöttem ég”
„Néha nincs alattam föld, néha nincs fölöttem ég”
Autobiografikus elemeket is felmutató színházi estjén Horváth Florencia a Három hollóban kísérletet tesz arra, hogy hogyan lehet a veszteségből a művészet által teremteni, azt feldolgozva, hogy gyerekként elveszítette az édesanyját.
Kérnénk még repetát
Kérnénk még repetát
Grecsó Krisztián a kortárs magyar irodalom meghatározó alakja. Sokszínű történetmesélő. Énekel, zenél, önálló estje van. Alanyi író és közéleti szereplő. Radikális őszinteségére oda kell figyelni. A pilisvörösvári könyvtár közelében egy kerthelyiségben ülünk le, és kezdünk el beszélgetni. Ami elsőre szembetűnik, az a jelenléte és a figyelme. Ahogy képes egy pillanat alatt belemélyedni egy beszélgetésbe. Mindezt teszi a lehető legtermészetesebben, bizalommal felém, akit két perce ismert meg, és bizalommal a világ felé, hogy érdemes őszintén beszélni, illetve csak úgy érdemes. In medias res benne vagyunk a sűrűjében, és közben elbűvöl az a könnyedség, életigenlés, derű, ahogy még a nehéz helyzetekben is képes rátekinteni a világra.
Az archívum rejtelmei
Az archívum rejtelmei
Archiválható-e a színház szaga? Ki volt Pók Ödön? Mi az a divatszínház? Mit lehet tudni Travaglia 18. századi vázlatkönyvéről? Shaw hogyan viszonyult Shakespeare-hez? Csak néhány hívószó az ELTE-BTK-n rendezett színháztudományi konferencián előadott témákból.
„Szerelem, anyja gyűlöletnek”: Rómeó és Júlia újratöltve
„Szerelem, anyja gyűlöletnek”: Rómeó és Júlia újratöltve
Szeptemberben jelent meg Novák Erik drámája, a Rómeó és Júlia 2. – avagy a Gyönyörök Palotája, ami belekapaszkodik a „mi lett volna, ha…” lehetőségébe, és a reneszánsz Itália legvadabb valóságába veti bele a shakespeare-i szerelmeseket. Vajon működhet egy olyan szöveg, ami egy többszáz éves hagyományba kapaszkodik – és ugyanakkor erőteljesen meg is kérdőjelezi és alá is ássa ezt a hagyományt és a benne gyökerező históriát az első látásra megszülető, örökké – vagy csak sírig – tartó szerelemről? És vajon van-e esélye ennek az örök – vagy csak sírig… – tartó szerelemnek a kegyetlen világban?
Az Acélváros tragikus bukása
Az Acélváros tragikus bukása
Egy egykor virágzó város hanyatlását egyetlen ponthoz kötik a helyiek: amikor Vályi Péter Miskolcon a kokillák közé esett, mintha átok szállt volna a városra. Ezen esemény köré rendeznek egy magánmitologikus világot Zemlényi Attila és kabai lóránt a Vasgyári eklógák – A Beteg Kisfiú legendája című városdrámában. A dráma kötetbemutatóján jártunk.
A szépséges ártatlanságból az esendő ember felé
A szépséges ártatlanságból az esendő ember felé
Rómeó és Júlia szerelmi tragédiájának története a világ színpadait járta körbe. De vajon feltettük-e valaha magunkban azt a kérdést, hogy mi történne, ha a fiatal házaspár végzete nem a mindent felülíró halál lenne? Miként folytatódna az életük?
„Rejtse inkább a Rajna mélye az aranyat”
„Rejtse inkább a Rajna mélye az aranyat”
Nemrég értek véget a budapesti Wagner-napok, melyet megelőzően a Müpa, az ELTE és a MűGond közös Ring-mesterkurzusán vettem részt. E kettő kapcsán készült az alábbi tanulmányom, melyben azt vizsgálom, hogy az összművészeti alkotásban Wagner hogyan használta fel és formálta át az egyik legfontosabb irodalmi forrását, a Völsunga sagát.
Kavalkád és csend
Kavalkád és csend
Valódi összművészeti élményben lehetett része azoknak, akik április 24-én ellátogattak a Jurányi Házba a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megvalósuló Körbejárás – műfajok és terek találkozása című programra. Az öt különböző, húszperces produkcióból álló előadás huszonhárom független alkotó közreműködésével valósult meg.
Személyes színháztörténetek
Személyes színháztörténetek
Ha színháztörténetre gondolunk, legtöbbször színlapok, előadáskritikák, publicisztikák és más kordokumentumok alapján rekonstruált leírások jutnak eszünkbe – a színlapok kivételével olyan források ezek, amelyek a kívülálló, azaz a néző szemszögét követve rögzítik egy-egy intézmény, társulat, alkotó útját. A Színház a másodikon című interjúkötetben alkotók és munkatársaik legszemélyesebb élményei szövődnek ötvenévnyi színházcsinálás bonyolult hálózatává.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés