bezár
 

színház / kulissza

A hatalom lehetőség a jóra
A hatalom lehetőség a jóra
Február 18-án mutatta be a Radnóti Színház Shakespeare III. Richárdját. Andrei Serban rendezése egy első látásra igencsak szélsőséges és meghökkentő, ám végeredményében nagyon ismerős világot tár elénk: ezekben a játszmákban már mi is otthonosan mozgunk. (Elemző kritikánk a darabról Pikli Natáliától itt olvasható.) A címszereplővel, Alföldi Róberttel a bizalomról, környezet felelősségéről és a hatalom természetrajzáról beszélgettünk a 2018-as Pécsi Országos Színházi Találkozó kapcsán.
A training mint mentális, fizikális és emocionális felkészülés
A training mint mentális, fizikális és emocionális felkészülés
Februárban nagyon izgalmas színészképzési kurzuson vettem részt a Jurányi Inkubátorházban. Úgy előadóként, mint fizikai színházi trainerként sokat kaptam és tanultam az egyhetes munka során, amelyet Kozma Gábor Viktor vezetett. Kozma munkáját és trainingjét a Tadashi Suzuki japán színházi alkotó által kialakított metódus inspirálta. 
Ne próbáljuk visszafojtani a gondolatainkat
Ne próbáljuk visszafojtani a gondolatainkat
Porogi Ádám hat év után szerződött el Kecskemétről a budapesti Radnóti Miklós Színházba, ahol már decemberben főszereppel jelentkezett: az Üvegfigurákban Tennessee Williams alteregójaként is számon tartott fiatal költőt, Tomot alakítja. Az előadás kapcsán az emlékezés szubjektivitásáról, a kitörési lehetőségekről és a mindennapi kihívásokról beszélgettünk.  
A meztelenség nem tabu
A meztelenség nem tabu
Vajon vannak-e olyan darabok, amelyekben elkerülhetetlen a meztelenség? Mit jelent a ruhátlan test a színpadon? Miért vetkőztet a rendező, és miért a koreográfus? Mit fogad el a magyar néző? Mit közöl a test? Hód Adrienn táncos, koreográfus, Gyabronka József színművész, Rényi András esztéta kereste a választ Veiszer Alinda koordinálásával a Katona József Színházban. 
Én nem tudtam azt, kérem
Én nem tudtam azt, kérem
Ami szakadatlanul önmaga körül forgatja a világot, az mindig más (színű).
Az iráni lavírozás színművészete - 2. rész
Az iráni lavírozás színművészete - 2. rész
A cikkem első részében már írtam arról, hogy az 1979-es iszlám forradalmat követően Iránban az előadó-művészet jelentősen átalakult. Az újonnan életbe lépő szabályok nagy mértékben korlátozták a művészek szabad önkifejezését. A fiatal alkotók, ha szeretnék szélesebb közönséghez eljuttatni munkájukat, ezzel már kilépve a viszonylag zárt közösséggel bíró underground létből és alkotómunkából, akkor az állam által megszabott szabályoknak látszólag megfelelve, egy különleges kódokkal és szimbólumokkal átszőtt színpadi nyelvezetet választanak ahhoz, hogy alkotói véleményüket kifejezhessék.
Az iráni lavírozás színművészete
Az iráni lavírozás színművészete
Iránban jelenleg diktatúra van, a vezető hatalom kontroll alatt tartja a különböző előadó-művészeteket. Az alkotók számára bizonyos igazságok kimondása, a rendszer ellen írányuló kritika megfogalmazása szinte lehetetlen. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a kortárs iráni színház és underground tánc mer és akar is beszélni a társadalmi problémákról. Felmerül a kérdés: hogyan valósulhat meg mégis a rezisztencia és a kritika kifejezése? Mik a feltételek és a játékszabályok? Milyen bonyolult, kódolt színházi eszközök alkalmazása és egy értő közönség kinevelése szükséges mindehhez? Mi a lavírozás művészete, és mi késztet bizonyos alkotókat arra, hogy inkább az underground lét veszélyes szabadságát válasszák? Ezekre a kérdésekre mutatjuk be a lehetséges válaszokat személyes élményeinken keresztül, két részes cikkünkben.  
… puszta szó
… puszta szó
Váratlanul elhunyt a magyarországi Shakespeare-kutatás és nyelvfilozófia nagy alakja, Kállay Géza professzor. Két hálás tanítványa keresi a (nem)búcsú szavait.
A szerző és az énekesnő felfedezésre vár
A szerző és az énekesnő felfedezésre vár
Edith Piaf, a világhírű énekesnő gyermekkoráról írt színdarabot Kelecsényi László. Az egyórás felolvasó-színházi előadásban felcsendülnek Piaf legnépszerűbb sanzonjai is. Az ősbemutató alkalmából a szerzőt kérdeztük.
A sakk összeköt minket
A sakk összeköt minket
Sakk. Verseny, feszültség, konfliktus. Dráma. Nem véletlenül jelenik meg már Shakespeare-nél is, és használja a sakk-motívumot rengeteg színpadi, filmes, képzőművészeti alkotás. Most azonban távolodjunk el a sakkszimbólumtól, és fókuszáljunk annak konkrét valóságára: Polgár Judit tizenkét évesen a női világranglista első helyezettje lett, huszonhat évig vezette is. A férfiak közt egyedüli nőként a top 10-be tudott kerülni, nővéreivel olimpiákat nyert, és bár visszavonult, ő minden idők legjobb női sakkozója. Arról beszélgettünk, mivel foglalkozik mostanában, civil életében milyen szerep jut a sakknak. Legközelebb a Világsakkfesztiválon lehet találkozni vele, október 14-én, a Graphisoft Parkban.
13   14   15   16   17   18   19   20   21 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés