színház / előadás

2007. 06. 03.
Az előadás Sartre A legyek című drámájának egyéni értelmezése: Tompa Ádám rendezésében, a Spidronműhely színészeivel. Vajon mi újat mondhat egy fiatal társulat és annak fiatal rendezője a kismilliószor újraértelmezett ókori Elektra történetéről?

2007. 05. 23.
A cirkusz és az akrobatika ősi misztériumát már nem érthetjük meg. Szükségszerűen rátelepszik látásunkra a hétköznap valóságának kosza, meggátolva minket a csoda feltárásában. Egy új „protézisre” van szükség tehát, hogy szemünkről leessen a szürkehályog és megízlelhessük a Kelet egzotikumának teljességét. És a kapuk kinyílnak előttünk...

2007. 05. 02.
A sokkolás már a nézőtérre való bejutásnál elkezdődött. Nem valamilyen látványos effekttel, csupán azzal a szerény kis kiírással, amit a várakozó néző elolvashatott. E szerint: terhes anyák, epilepsziások, pacemakerrel vagy hallókészülékkel rendelkezők inkább ne is próbálkozzanak az előadással. Annak hatásai ugyanis károsak lehetnek számukra.

2007. 04. 29.
Véssük be a kép felületébe az evolúció folyamatát, kísérjük akusztikus aláfestéssel és adjunk hozzá 12 testet, akik mindezt egy örökké fluid rendszer keretébe ágyazzák – konstrukciótól dekonstrukcióig tartó mozgásukban.

2007. 04. 25.
Egyszer volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, de még a villanytelepen és a síneken is túl, ahol az üzemi padlócsempét egykor textilipari munkások koptatták, ahol két deci ásványvíz negyven forintba kerül és a falak az égig érnek, volt egyszer egy Gesztus Fesztivál. Eddig egyszer volt, de a szervezők tágas kulturális központjukban, a SÍN-ben, évente szeretnék megrendezni a fesztivált, melyre a kortárs művészetek (irodalom, zene, tánc, képzőművészet) fiatal, progresszív képviselői hozzák el alkotásaikat.
2007. 04. 23.
Rap-men, arabos külsejű, egzotikus énekesnő, lecsupaszított színpad, hegedű, dob, szintetizátor és a NŐK! Akiknek ugyan kissé bizarr a külsejük és a viselkedésük, de mégis vonzók, izgalmasak. Hód Adrienn legutóbbi darabja legalább annyira komplex színház, mint táncelőadás.
2007. 04. 11.
Köszönet az ismeretlen nézőnek, aki az est harmadik órájában suttogta bele a sötétségbe: „…a táncosok jobbak, mint a darab.” Ezt aktuálisan Gergely Attila koreográfiája kapcsán fogalmazta meg, de gyakorlatilag az este bármelyik darabjáról elmondható. Azaz fáj az ember-néző szíve, hogy mennyi lehetőség marad kihasználatlan, meg persze felmerül a kérdés, hogy miért.

2007. 04. 06.
Szolnok, Freiburg, Belfast, Winnipeg, Budapest és Sepsiszentgyörgy. Vajon tudja-e, kedves olvasó, hogy mi köti össze a fenti hat földrajzi helyet? Eláruljuk: ezekben a városokban rendezett előadást Samuel Beckett Godot-ra várva című színdarabjából Tompa Gábor. Ugyanazt a drámát hatszor színpadra állítani: ez már maga az abszurd, nem igaz?
2007. 04. 02.
Irány a Sirály pincéje. Merthogy a magas művészet, azaz a Városi Színház produkciója ott kapott helyet a mélyben. Persze a pince nincs olyan mélyen, s a művészet sem volt olyan magas, de hát egy sirály röptét nehéz követni a budapesti éjszakában.
2007. 03. 25.
A királydrámák nem mennek ki a divatból. Shakespeare dominanciája vitathatatlan, azonban előfutárának érdemei sem kétségesek. Azt, amit Shakespeare létrehozott, dramaturgiát, jellemábrázolást és viszonyrendszereket illetően, Thomas Kyd Spanyol tragédia című művében is megtaláljuk. A Budapesti Kamaraszínházban Lukáts Andor rendezése éppen erre hívja fel a figyelmet, s egy olyan előadás jön létre, mely jogosan állhat Shakespeare Hamletje mellé.