színház / előadás

2009. 01. 01.
Mindig várakozással tölt el, ha valami híres, jó nevű külföldi társulat érkezik Magyarországra. Aztán lehet, hogy az előadás önmagában nem bizonyul annyira érdekfeszítőnek – de mint tudástágítási lehetőség mindenképpen értékelendő magyarországi szerepeltetésük.

2008. 12. 31.
Merész vállalkozás Dan Goggin musicaljét egy vidéki színházban bemutatni. Milyen lehet a visszhangja egy olyan előadásnak, melyben erős valláskritika fogalmazódik meg? Hogyan tudnak színre vinni egy olyan darabot, mely nagyon kevés (ráadásul csak apáca) szerepet tartalmaz?

2008. 12. 29.
A rendező nem vállal többet, minthogy Shakespeare nyomán bonyolítja, majd kibogozza a szálakat, végül a „mindenki megtalálja a párját” happy endjével zárja az estét. Az előadás megmarad egy csupán néhány akkord erejéig keserű, szépen kidolgozott, mulattató komédiának.

2008. 12. 28.
Kérdés, hogy amikor a Nyugat indulásának 100. évfordulóját ünnepeljük, biztosan szegény Kosztolányi panaszait, illetve félrelépésének történetét akarjuk-e látni. Nem hagy nyugodni, piszkál a levetkőzhetetlen sznobizmusom: engem Kosztolányi Dezső, a költő, a kritikus, a fordító érdekel. Nem baj, így sem rossz, legalább kaptunk egy kis századeleji atmoszférát.

2008. 12. 26.
Mi, magyarok köztudottan nagyon szeretjük Spanyolországot. Közel áll hozzánk a nyelvük dallamossága, az ételeik fűszeressége, a spanyolok szélsőséges indulatai. Ezért lesz számunkra újra és újra ünnep, amikor egy társulat előveszi Lorca egyik legerősebb művét, a Vérnászt.

2008. 12. 22.
Állítólag csupán legenda, hogy Newton egy fejére esett almától világosodott meg, bár kétségkívül földre hulló tárgyak ihlették a fizikát és világképünket máig erősen meghatározó törvények megalkotására. Nem véletlenül ejt a mélybe egy piros gömböt az előadás egyik kiemelt jelenetében a 9.81 artistája. Két röppentyűt is utánaenged próbaképp, mielőtt maga is számot vetne a mélységgel.

2008. 12. 19.
Sok minden történt 2008-ban az 536 éve halott Janus Pannoniusszal. Mandulafákat ültettek és epigrammaversenyt hirdettek az emlékére, írtak róla egy drámát Midőn halni készült címmel és – tizenhét esztendővel azt követően, hogy a pécsi dómban rátaláltak földi maradványaira – újra eltemették.

2008. 12. 17.
A mester a fáma szerint tizennyolc éves volt, amikor megkomponálta első musicaljét, a József és a színes, szélesvásznú álomkabátot. Karrierje azóta töretlen, számos darab partitúráját jegyzi, írt filmzenét és reklámzenét is, csaknem valamennyi zenés műfajban alkotott, olyan múzsái voltak, mint Madonna és Sarah Brightman. Nálunk a Madách Színházban kezdődött a sikerszéria a Macskákkal. Most a művészek gálaesttel kedveskedtek a hatvanéves szerzőnek.

2008. 12. 14.
„A zenekari árokban dobogó vagy valamiféle magasítás biztosítja, hogy amikor a zenészek helyet foglalnak majd hangszerük mellett, fejük a rivalda vonala fölé emelkedjék, és így a játék ideje alatt látványként is állandóan jelen legyenek” – adja meg a színleírást Nádas Péter Találkozás című drámájához.

2008. 12. 11.
A rendszerváltás óta felnőtt egy generáció, amelynek csak közvetett tapasztalatai lehetnek a diktatúráról. Fontos beszélni 1968-ról is, de ez önmagában nem enyhítő körülmény.