színház / előadás
2009. 04. 03.
Gergely Attila és Hámor József egy-egy koreográfiáját mutatta be a MU Színház a MU Terminál B estjének keretén belül. A Lélekvilágotvedlik és a Tango en el cajon (Tangó a fiókban) című részek hangulatukban és témájukban erősen eltérnek egymástól. Az első a születés és újjászületés kérdéseit feszegeti nagyon is naturalista módon, a második alapeleme pedig a dinamizmus, a nyíltan vállalt fizikalitás és a mozgás.
2009. 04. 02.
Kicsit úgy éreztem magam, mintha visszaugrottam volna az időben, vissza egészen a huszadik század elejéig, hogy a pesti Broadway-n, egy impozáns színház falai között, „klakkban-frakkban” találkozzam a messzi-messzi, varázslatos-misztikus kelet (esetünkben Japán) zenei kultúrájával. A brosúra is ilyesmivel kecsegtet: A hold és a tigris legendája. It happened long ago…
2009. 03. 30.
Végre! 2006 óta várok arra, hogy a berlini színházi találkozóhoz kapcsolódó workshopon indított projekt eredményét, a Rimini Protokoll Marx: A tőke. Első kötet című színházi előadást láthassam. Az első blikkre hajmeresztőnek tűnő ötlet után maga a projektmunka is ironikus poénnak tűnt – a Budapesti Tavaszi Fesztiválon látott előadás viszont katartikus élményt hoz. Hogy mitől lesz A tőke egyáltalán színpadképes? A hiteles emberi történetek nézőt megszólító, a publikummal kokettáló, nyílt színházi reprezentációjától.
2009. 03. 26.
Nosztalgiavonat visz a Nyugatiból az előadás helyszínére, a Vasúttörténeti Parkba. Ajtaján a felirat: Köpködni tilos. A csintalan zenekarnak viszont nem mondták, hogy tojást dobálni is. Mesevilágba kerülünk, egy veszekedősbe és egy kedves, ám kiábrándult, szarkasztikus közegbe. De talán van kiút is.
2009. 03. 25.
„Művészet? Viccel? Amit itt ezek művelnek? Az nem művészet. Az valami más, á, dehogy művészet. Amatőr banda, csupa dilettáns” – mondja Helen Botho Strauβ A park című darabjának elején. Ha Alföldi Róbert rendező és a készítők ehhez akartak hűek maradni, akkor sikeresnek mondható az előadás.
2009. 03. 21.
Kerényi Miklós Gábor vezetésével az Operettszínház nagy fába vágta a fejszéjét: a k. u. k. időkben és Horthy-korszakban virágkorát, majd a Táncdalfesztiválok idején reneszánszát élő operett műfaját kívánják újra népszerűvé tenni. Kálmán Imre A Bajadér című darabja alapos ráncfelvarráson esett át, és a biztonság kedvéért a Budapesti Tavaszi Fesztivál idejére a legnevesebb operaházak ünnepelt díváját, Miklósa Erikát is megnyerték az ügynek, akit a nem csak fiatal lányok szívét megdobogtató Dolhai Attila igyekszik a színpadon meghódítani. Érdemes egy próbát tenni: az előadás – kisebb-nagyobb zökkenői dacára – alkalmas az operettel szembeni előítéletek lerombolására!
2009. 03. 19.
Bár Vladimir Nabokov regénye több mint ötven éve jelent meg, még túlzottan felvilágosult korunkban sem könnyen emészthető a tizenkét esztendős Dolly és a negyvenes Humbert románcának története. A könyv lenyűgöző nyelvezete magával ragadja az olvasót, ám ugyanezt a mankót a színházi változattól a műfaj korlátai miatt természetesen nem várhatjuk el.
2009. 03. 11.
Ha közvélemény-kutatás készülne arról, melyek azok a magyar regények, amelyek nem, vagy csak nagyon nehezen állíthatók színpadra, az Utas és holdvilágnak jó esélye lenne rá, hogy bekerüljön az első tízbe. A Hevesi Sándor Színház tehát majdnem lehetetlen feladatra vállalkozott, amikor – Forgách András átiratában és Bagó Bertalan rendezésében – Holdvilág és utasa címmel repertoárjára tűzte a darabot.
2009. 03. 07.
Az üvegfalú Kaszás Attila Terem fenséges dunai panorámát nyújt az előadás alatt is. Zsótér Sándor szereti megmutatni, színházban vagyunk, nem erőlködik holmi illúziók felkeltésén, az ő credója „csupán” ennyi: kristálytisztán megmutatni Gorkij Vassza Zseleznova és Brecht A kivétel és a szabály című, vészterhes időket jósló példázatait.
2009. 03. 04.
Elég igazságtalannak tűnik a bemutató utáni állapotok alapján végleges következtetéseket levonni a Katona József Színház Vakond című előadásáról – még sokat csiszolódhat a hónapok múltával. Az viszont már most is biztos, hogy érkezik egy szemész egy vidéki elmeosztályra, akit az odaúton és a helyszínen is különös dolgok fogadnak.
