színház / előadás
2009. 08. 21.
Bár sokan mondják, hogy a nyár Japánban csak az utóbbi években lett elviselhetetlenül meleg, valószínűleg régen sem volt sokkal jobb. Manapság a légkondicionáló nyújt kellő megkönnyebbülést, régen a dermesztő kísértettörténetek szolgálták ezt a célt. Ezt a tradíciót követte idén a tokiói Kabuki Színház Tojosiga halála és Benkei a hajón című előadása.
2009. 08. 19.
A Műemlék Rakétabázis egyik helyiségében kialakított színházi tér csupasz betonfalai között indul Czajlik József Orál morál című darabja: Szoták Andrea röviden összefoglalja az Orál morál alapkérdéseit: Mi a Színház? Mi a Valóság? Kívül vagyunk vagy belül? Alul vagy felül? A kérdésfeltevések nem újak, és éppen ezekkel a látszólag már ismert témákkal veszi kezdetét az előadás, hiszen nemcsak előzetest látunk, ez már maga a színház, amelyben Szoták és Olasz István (talán önmagukhoz hasonló) vidéki színészházaspárt alakítanak.
2009. 08. 16.
A színház – nem újdonság – más médiumokból merít: a televízió, a film és a rádiós monodráma eszközeivel nyit új dimenziókat. Az efféle rendezések újszerűsége izgalmas lehet a néző számára, azonban valódi kihívást a színészeknek jelent, akik konvencionális színészi eszközöket nem használhatnak az arcukba tolt kamerák előtt. A Bécsi Fesztiválhetek több sokórás előadást kínál, amelyek a terjedelmi mellett a műfaji határok kitágítására is kísérletet tesznek.
2009. 07. 31.
Csak aki A Rózsák háborúja rendezői változatára váltott jegyet, az láthatta a koncepció szerint szorosan ide tartozó, ezért a trilógiával együtt is játszott III. Richárdot. A hosszú verzió fizikai „színház": testileg-lelkileg is beletöri a nézőt a borzalmak mégoly stilizált ábrázolásába is. A Richárd maga pedig egy kimerevített pillanat, a fokozhatatlan borzalom, mint afféle új millenniumi kínzóeszköz, pupillatágítóan az arcunkba ég.
2009. 07. 28.
A Gyulai Várszínház programjának méltán leghíresebb időszaka a Shakespeare Fesztivál – amelyet idén immáron ötödik alkalommal rendeztek meg. A nemzetközi fesztiválra a hazai és külföldi Shakespeare-előadások közül a legrangosabbak, legjobbak, legdicsértebbek kapnak meghívást. Idén az egyik legnagyobb dobásnak a litván Oskaras Korsunovas társulatának díjnyertes Rómeó és Júlia előadása számított – ami páratlan élmény volt.
2009. 07. 25.
Végy egy gyászoló özvegyet, megboldogult férje egy arrogáns hitelezőjét és egy minden lében kanál lakájt. Egy hamisítatlan papucsférjet, aki felesége parancsára szabadelőadásokat tart, valamint egy hipochonder földesurat, egy hisztis vénlányt, és már készen is van a csehovi (tragi)komédia.
2009. 07. 20.
Shakespeare Szonettjeinek első kiadása 1609-ben, éppen 400 évvel ezelőtt jelent meg. Az évfordulóra két meghatározó rendező, Peter Brook és Robert Wilson is szonett-előadással készült idén áprilisban. Brook rendezését a magyar közönség is láthatta Gyulán. Ha az előadást a rendező jelképes színpadi búcsújának tekintjük, ahogyan arra az előadás szórólapja utal, akkor a szerelmes Shakespeare lelkivilága helyett várhatóan a színház mibenlétéről lesz szó.
2009. 07. 09.
A Burgszínház Shakespeare-tetralógiájának leginnovatívabb előadása távol tartotta magától a közönségét. Nem csoda, csak fanatikus Bundestheater-hívők (az államilag támogatott színházak látogatóinak külön kasztja) és elkötelezett Shakespeare-mániások vállalják be az egy év alatt már „mindössze” hétórásra érett előadást. A bemutatótól a darabtemetésig.
2009. 07. 05.
Ha a színpadra kisgyereket vagy kutyát tesznek, az sokak szerint már önmagában félsiker. Nem csoda, hogy a bécsi fesztivál Dido és Aeneas előadása „egész” sikernek örvendett, hiszen mindkét kellék megvolt hozzá. Igaz, nem csak ennek volt köszönhető a pozitív hatás.
2009. 07. 01.
Münchenbe, Bécsbe kell menni érte, miatta. Aki egyszer látta, rajong érte. Aki „csak” hallotta, mint 2005 szeptemberében Donizetti Roberto Devereux-jének koncertszerű előadásán a Müpában, talán sohasem tudja meg, milyen színpadérzékeny színésznő a koloratúrszopránok koronázatlan királynője.
