színház / előadás
2011. 11. 23.
A kortárs angol Simon Stephens darabja a címmel ellentétben sem nem zenés (a szó musical értelmében), sem nem anarchisztikus, de a Pesti Színházban, az Eszenyi-féle előadásnak mégis fontos összetevője a zene és a konvenciók. A Punk Rock nem acélbetétes bakancsot hordó, Sex Pistolst üvöltöző, utcán lógó fiatalok története, akik iskolát kerülve csapatokban szidják a világot. Ez valami nagyon más.
2011. 11. 14.
Azt gondoltam, csinálunk egy csajos délelőttöt, könyékig elmerülünk Hamupipőke mosogatólevében. Janka lányom már korábban kiképezte magát mindenféle mesei és rajzfilmes adaptációval, ráadásul hosszabb ideje fixírozza a Mezzo tévén látott milánói Scala-féle Hamupipőkét – gondoltam, nagyot nem tud csalódni. A végeredményt nézve a nagy csalódás valóban elkerült minket, de ugyanígy az igazi katarzis is elmaradt.
2011. 11. 09.
Matt üveggel tompított valóság a javából, ahogy Blanche Dubois, akit Kováts Adél alakít, megérkezik a vágy villamosán az utolsó megállóba húga, Stella lakásába. Szelíd és szolid hölgy, akinek 27 után már nem kérdezzük a korát, akit a szomszédasszony fogad, majd a hazatérő húgocska melegen, de legalábbis őszintén ölel, és a később érkező férj, Stanley flörttel szórakoztat. Egyelőre.
2011. 11. 05.
A történelem három, szorosan összefüggő és egymásból következő korszaka feszül egymásnak Sofi Oksanen Tisztogatásában. Aliide Truu és testvére közös élete, Aliide és Martin házassága, majd Zara és Aliide találkozása: az origó Aliide, a szánt és sajnált figura, a visszaemlékező, akiben múltja keserűségei tornyosulnak megállíthatatlanul. Egy asszony ül a sarokban, aki figyeli múltjának színdarabját: figyel és emlékezik, de magával ránt minket is. A kaposvári színház erre a távolba vezető útra hív.
2011. 11. 01.
Japánban hiába tart a fojtogatóan párás meleg, ha egyszer a klasszikus kalendárium szerint ősz van, akkor ősz van. És ez elég ok arra, hogy őszi történettel hűsöljünk, és hogy lángvörös őszi levelek borítsák be a nószínpadot. A múltkoriban írtam egy gyerekeknek szóló előadásról a Nemzeti Nószínházban, ahol a Gyönyörködés az őszi levelekben (Momidzsigari) című nódarab segítségével nyújtottak betekintést a nó világába. A Nemzeti Színház ugyanennek a történetnek a bunraku, azaz bábjáték verzióját tűzte műsorra.
2011. 10. 27.
Mi lett volna, ha már az 1848/49-es szabadságharc idején is van TV? Másnak láttuk volna nemzeti hőseinket, ha mindennapi gyarlóságaikat egyenes adásban közvetítik? Másfélszáz év távlatából mi látszik majd belőlünk? És mit kellene itt és most tennünk, hogy ne fussunk bele egy újabb schwechati csatába?
2011. 10. 24.
Jack London regénye csupán egy szólam abból a polifon prózai kórusműből, amelynek hangjait a lett rendező, Alvis Hermanis jórészt a színészekre bízta. A végeredmény karneváli-bestiális körjáték, melynek során egy-egy színész hol embert, hol kutyát alakít, és nem mindig egyértelmű, mikor melyiket.
2011. 10. 21.
Ritkán mondható el, hogy egy nemzetközi hírű kortárs művésznek egyszerre tekinthető meg kamara-kiállítása és bábelőadása ugyanabban a városban. A szénrajz alapú animációiról elhíresült William Kentridge művészetébe idén ősszel egyszerre kóstolhattunk bele a Szépművészeti Múzeum kiállítótermeiben és a Trafóban. Sőt, az utóbbi helyszínen az animációk egy bábelőadást is magába foglaló, összművészeti produkció szerves részeként voltak megtekinthetőek.
2011. 10. 17.
Gondolj a fájdalomra. Hogy képzeled el? Adj neki testet, képzeld el egy testen. Egy mozdulatban. És most képzeld el az örömöt is, ugyanígy. A test megnyilvánulásaiban. Képzeld el. Vagy gyere, és nézd meg a Homo Hungaricust. Juronics Tamás régi-új alkotása nemcsak hétvégi szórakozás, nemcsak kortárs balettelőadás, nemcsak kikapcsolódás, de bekapcsolódás az érzékek, az emberek, a magunk világába, a hagyományok, hasonulások és hasadások világába.
2011. 10. 14.
Ha valaki azt hitte, újcirkusz előadásra ül be, csalódott lehetett, miután Stellato artista-végzettsége csak nagyon rejtetten érzékelhető. Sőt, sokakat talán kifejezetten elriaszt vagy untat A Másik című darab, rendkívül lassú, ráérős tempója és puritánsága miatt.