bezár
 

színház / előadás

…legyen a gépnek halleluja!
A francia Arélien Bory Sans objet, azaz Tárgytalanul című előadása közhelymentesen teremt egyensúlyt az ember és a gép világa között, amelyek ezúttal egymás valódi partnereivé válnak. A mérnöki pontossággal kidolgozott mozdulatokon nem érezhető mesterkéltség, E.T. és két társa olyan könnyed mozdulatokkal lopja be cirkuszi világukat a szívünkbe, hogy szinte észre sem vesszük.
És a forgóajtó csak forog tovább
Purcărete-stílus a maximumon – kár, hogy a rendezői ötletek kavalkádja néha leválik a darab szövetéről, és ahelyett, hogy az egyébként is vékonyka történetet gazdagítaná, inkább a saját útját járja a vidéki színházak találkozójának Scapin, a szemfényvesztő című előadásán.
A gyertyakoppantók esélyei
Szikszai Rémuszt rendezőként a hatalom működése, személyiségváltoztató, jellemtorzító ereje érdekli, ha két rendezése után levonhatunk ilyenfajta következtetést. Első munkája, a Caligula helytartója után a Képmutatók cselszövése ehhez még hozzávette a hatalom és a művészet, a hatalom és a színház viszonyát. Ami nem kevésbé volt ellentmondásos Molière vagy Bulgakov korában, mint napjainkban.
Véres nászi ágy
Sütő András 1980-as darabja klasszikus politikai parabola, amelyben a moralizáló párbeszédek nyelvi szépségei néha belassítják a cselekmény előrehaladását. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadása ezzel együtt is jól sikerült.
Shockheaded Peter Japánban
A szereplők félelmetesek, de azért aranyosak – mondták többen is a közönség soraiból az Örkény Színház groteszken humoros előadásáról, a Jógyerekek képeskönyvéről. Nem mellesleg a közönség ezúttal japán volt. Mácsai Pált, a színház igazgatóját és Ascher Tamást, az előadás rendezőjét kérdeztem Tokióban az első előadás után.
Denevérszárnyak az ablakban
Aki járt már a Zsámbéki Színházi Bázison, tudja, hogy oda elzarándokolni önmagában is élmény. A nyár végén itt adta elő néhány felvidéki pályakezdő művész Mészöly Miklós Az ablakmosó című drámáját, ami már saját korában tiltott, mára elfeledett mű lett.
Kék dolmánnyal búcsúzott a Szegedi Szabadtéri
Sikeres szezont zárt a Szabadtéri Játékok Szegeden, a Hegyen-völgyön lakodalom látogatottságát csaknem felülmúló Mágnás Miskával. Nehéz eldönteni, hogy a műfaj, a darab vagy a szereplőgárda csábította a közönséget, hiszen a két operaénekes, Rácz Rita és Haja Zsolt mellett Molnár Piroska, Stohl András, László Zsolt és Radnay Csilla is szerepet kapott Alföldi Róbert rendezésében.
Időtlen komikum
Könnyed szórakozást ígért a Szabadtéri játékok újszegedi színpadán bemutatott Hyppolit, a lakáj című darab. A magyar filmklasszikust alapul vevő színművet Megyeri Zoltán rendező hangulatos környezetben állította színpadra az Erzsébet liget szívében.
A szerencsétlen néző esete a Szerencsés flótással a Városmajorban
Mostanában a közbeszédben egyre gyakrabban köszön vissza a hatvanas évek retorikája. Mi sem természetesebb, minthogy ezzel párhuzamosan a színházi világban is felbukkannak a korabeli formák, az viszont annál meglepőbb, hogy a Szerencsés flótás alkotói alig használnak idézőjeleket.
Parasztbecsület és Bajazzók: a vágy operái
Két egyfelvonásos operát láthattunk, Kerényi Miklós Gábor rendezésében. Mindkét opera szegedi hagyományokhoz nyúl vissza: a Parasztbecsület első előadására az 1935-ös Szabadtéri játékok alkalmával került sor, ahol maga Pietro Mascagni vezényelt, a Bajazzókat pedig utoljára 1970-ben láthatta a közönség a szegedi Dóm téren.
62   63   64   65   66   67   68   69   70 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés