színház / előadás
2012. 06. 18.
Verdi Traviatáját imádom, a Theater an der Wient szintén, Deborah Warner rendezőtől volt korábban szerencsém Purcell Dido és Aeneasához. Egy szó, mint száz: pozitív előítélettel érkeztem a bécsi opera-előadásra. Az énekesek többsége és a karmester, Omer Meir Wellber, számomra ismeretlenek, reméltem hát, ők is jók lesznek. A remény ezúttal hamar meghalt.
2012. 06. 07.
Immár hagyománynak számít, hogy az International Theatre Company London körútjain Japánba is ellátogat. Ez alkalommal Shakespeare Macbeth című darabjával érkeztek, azt mutatták be saját egyéni stílusukban és szokásos virtuozitásukkal.
2012. 05. 30.
Tényleg minden azzal kezdődik, hogy elromlik a bojler? Mit tudhat egy bajszos-bozontos, cinikus Lucifer-figura a magyar valóságról? Egyáltalán, mi az a foma? Kérdések és válasz-kísérletek az Áldja meg az Isten, Mr. Vonnegut kapcsán.
2012. 05. 28.
A Stúdió K új bemutatója felültet minket a Körút sárga körhintájára, ahol életutak futnak egymásba, a Margit híd a felhőkbe visz, a Moszkva teret elfújta a Széll.
2012. 05. 21.
Shakespeare A vihar című drámájának lényeges része, hogy a komoly, filozofikusabb, feszültséggel teli részeket bohózati elemek oldják. Az Örkény Színház előadásában Bagossy László rendező a könnyedebb irányba tolja el a darabot az értelmezésével.
2012. 05. 18.
Előrebocsátom, hogy ha igazán kemény vagyok, 12 órányi táncot kaphattam volna jelképes 29 forintért: 25 nagyterembéli produkciót, 5 kisebb térbe helyezett, közönségbe vegyülős improvizációt és néhány déli verőn izzasztó gyakorlati táncórát egymás után, illetve rázva, nem keverve. Én ezúttal 9 rövidebb-hosszabb előadásrészletet, 3 improvizatív előadást és a külhoni fellépővel való kvaterkázást választottam, mindez így is 6 órányi, örömteli jelenlétemet szavatolta a Merlin Színházban a tánc világnapján, 2012. április 29-én.
2012. 05. 14.
Júniusban láthatjuk Britten A csavar fordul egyet című operáját a Holdvilág Kamaraszínházban, mégpedig egy újonnan alakult angliai nemzetközi társulat előadásában. Az előadást a magyar karmester, Kaposi Gergely vezényli. Vele beszélgettünk.
2012. 05. 10.
Ha PanoDráma, akkor társadalmiság, kritikus szemlélet, szociális érzékenység. A kérdés persze csak az, hogyan lehet olyan aktuális témákról beszélni, melyek meglehetősen foglalkoztatják a magyar értelmiséget, s melyekről mindenkinek megvan a saját véleménye. A PanoDrámának sikerült fájdalmas humorral nyúlnia a szegregáció vs. integráció, a beiskolázás, a felsőoktatási keretszámok vagy éppen az iskolai erőszak témájához, miközben most is újat mutatott.
2012. 05. 02.
Szerencse, hogy a klasszikus színházak programja az ideális évszakváltozást követi, és nem a valósat. Így történhetett, hogy idén bár a valóságban nem láthattuk a híres cseresznyefavirágzást a teljes pompájában, a nószínházak április programja kárpótolt ebben. Miközben a tokiói Nemzeti Nószínház előadása Kiotó híres cseresznyefaligetébe repített, a kint tomboló eső a korábbi tájfun által már megtépázott szakurák utolsó szirmait is leverte.
2012. 04. 28.
Adott egy kurva, aki szeretne egy forró csokit és némi romantikát, egy pénz- és vagyonőr, aki brutalitásával fojtja el homoszexuális vágyait, egy feleség, aki nagyobb melleket akar, és egy csomó értelmetlen, meddő szerelmi kapcsolat. Beteljesülés nincs, csak erőtlen vagy épp erőszakos próbálkozások a Lakmusz Csoport Körbe K című előadásában.
