színház / előadás
2013. 01. 29.
Mesés-táncos-zenés párválasztóként hirdette meg (nem csak gyerekeknek), a mesekönyvként és bábjátékként is ismert Pimpáré és Vakvarjúcskát a dunaújvárosi Bartók Színház. Kétséges, hogy a szokatlan (és műfaji tekintetben elég pontatlan) meghatározás előrevetít-e bármi újszerűt, tekintve, hogy a "boldogan éltek, míg meg nem haltak" típusú társra találás általában nem idegen a mesétől. Ellenben az első ránézésre ügyetlen alcím, talán nem véletlenül kerüli el a mesét mint műfaji kategóriát.
2013. 01. 26.
A SzólóDuó Nemzetközi Táncverseny indulásakor a frissességet, az elfogulatlanságot tűzte zászlajára. Ennek értelmében még ma is bárki elindulhat a zsűri előtti megmérettetésen és a szélesebb közönségnek is bemutatkozhat, ha az előrostán nem esik ki. Az elképzelés kifejezetten közönségbarátnak hangzik: rövid, villanásszerű koreográfiák izgalmas versenyelvűséggel párosítva. Lássuk, hogyan sikerült ez idén, a 14. fesztivál alkalmából!
2013. 01. 23.
Úgy látszik, még mindig trendi a húszas-harmincas éveket tematizálni – belekeverve némi magritte-i szürrealizmust és persze Chaplin Modern idők filmjét –, mert immáron legalább a harmadik ilyen produkcióba futok bele rövid idő alatt. Persze a dolog érthető: fülbemászó zene, sikkes vagy épp csibészes kosztümök, finom erotika, és a jelenünkkel is párhuzamba vonható modernitás: mechanikai csodák, gépuralom, égbe törő metropoliszok. Egyik oldalon a futurizmus diktálta sebesség és fejlődés, másik oldalon a gyárak kiszolgáltatott, robotoló tömegei.
2013. 01. 20.
Lehet-e küzdeni a semmi ellen? Be lehet-e bizonyítani, hogy érdemes valamiért élni? A Semmi pimasz kérdései nem csak azért érdekesek, mert egy túlérett gyerek szájából igazságként hatnak. Hoffer Károly rendezése komplett, zárt világban mutatja fel Janne Teller botrányregényének bábokra adaptált változatát könyörtelen humorral és folyamatos önreflexióval. A zenés-bábos pszichothriller nagy feladatot vállal: szemtől szembe beszél arról, amiről (nem csak gyerekek előtt) hallgatni szokás.
2013. 01. 11.
A 2012/13-as évad eddig kevés igazán emlékezetes előadást vagy pozitív meglepetést tartogatott, éppen időben érkezik az Örkény István Színházba a Tangó, amely ha egy roppant kellemetlen sebből nem vérezne, a jelenleg Budapesten futó előadások egyik legjobbika lehetne.
2013. 01. 05.
Kosztolányi szerint a párizsi kabaré naiv és együgyű, a berlini fájdalmas és véres, a bécsi parfümös és lanyha. Mindegyik idegen a számunkra. A pesti kabaré viszont minden másnál irodalmibb, költőibb, szatirikusabb. A kappan, a csirke és a marabu emléket állít a múlt század első évtizedeiben divatos kávéházi kabarénak, három színész, Fodor Annamária, Hirtling István és Józsa Imre tolmácsolásában, Szilassy Nelly zongorajátékával, Dicső Dániel rendezésében. A premier egyben a kereken százesztendős Rózsavölgyi Szalon születésnapi ünnepsége is.
2013. 01. 01.
Az undermän, azaz untermann kifejezés a cirkuszi világban azt az embert jelöli, aki tartja partnerét. Ő az alap, "aki felemel, és támogat, és akit folyton háttérbe szorít partnere akrobatikus ügyessége." (Cirkus Cirkör) Fontossága vitathatatlan, az attrakció múlik rajta, mégsem őrá figyelünk. A terminus érdekessége, hogy az under szó svédül csodát (wonder, miracle) is jelent. És valóban: flitteres kosztümök, egzotikus állatok és parádé nélkül is csodákat látunk a színpadon, három kockás flanelinges, favágó kinézetű úr személyében.
2012. 12. 28.
Diktatúra, autokrácia, egyeduralom - szinonim fogalmak egy olyan társadalmi berendezkedésre, mely a XXI. századi Magyarországon, a facebook korában nem alakulhatna ki újra. Így gondolják eleinte A harmadik hullám diákjai, a Tasnádi-Vidovszky író-rendező páros azonban bebizonyítja az ellenkezőjét a Bárka Színház előadásában.
2012. 12. 20.
Ismét húsbavágó témák Spiró György új drámájában. A Príma környék az öregedés és a halál, a szolidaritás témáját boncolgatja sok-sok humorral, ám kíméletlenül.
2012. 12. 14.
Ascher Tamás munkásságában fontos helyet foglal el a Pinokkió. Majd’ negyven éve Kaposváron rendezte meg először, és később még háromszor felújította. És most megint. Az idén harmincadik születésnapját ünneplő Katona József Színház első családi darabjában ott van a folytonosság: nemcsak Ascher pályájának emblematikus darabjaként jelenik meg, hanem a Katona indulására, kaposvári gyökerére is utal a most felújított gyerekbábthriller.
