színház / előadás
2013. 05. 08.
Néhány negyedéves színészhallgató nemrég Brian Friel Hitgyógyász című munkájával bizonyította képességeit és rátermettségét. Most az egész osztályt láthatjuk, s az előadás igazán szép reményeket kelt a hamarosan kikerülő színészosztály tagjait illetően. Küldetésük első ránézésre szinte lehetetlennek tűnik: Jeles András rendezésében haikukat állítanak színpadra.
2013. 04. 30.
Nagy adag stílusparódia s egyben nosztalgikus társadalomkritika a Radnóti Színház új előadása, a Mozgófénykép, melyet Göttinger Pál rendezett. Mai színészek játszanak régi színeszeket, akik saját nevükön alakítják elképzelt korabeli figurák szerepeit. Ki van ez facsarva rendesen, elsőre talán egy kicsit bonyolultnak is tűnik, de a történet egy magából kifordult, vagy éppen kifordulni készülő világban játszódik.
2013. 04. 25.
Egy főváros, egy este, két cirkuszi elemeket felvonultató produkció premierje. A Recirquel esetében fiatal, végzős artistacsapat, a Duda Éva Társulat előadásában dörzsölt, sokat látott táncosok. Előbbinek a magasság mindennapos közege, utóbbinak talán csak egyszeri felfedezés és tapasztalat. Az egyiknél hátra, a másiknál előre dőltem.
2013. 04. 17.
Aki nem látott még ilyet, nem igazán tudja hova tenni magában. Gördülő Show, a Gördülő Tánccsoport előadása – mozgásukban korlátozottak táncolnak kerekesszékben. Az ember azt gondolja, hogy mindenképpen el kell menni, meg kell nézni, ez mégiscsak egy ritkán látható különlegesség. Utánanéz, olvassa, mikor alakult a csoport, belenéz a videókba, elgondolkodik a mozgássérültek esélyegyenlőségén. De igazán csak élőben, a helyszínen derül ki, hogy miről is szól a történet.
2013. 04. 15.
A Bivaly-szufléhoz vegyünk négy összeszokott színészt alapanyagnak, adjunk hozzájuk még négy karaktert egy személyben, majd alaposan rázzuk össze őket egy gengsztertörténetben. Fűszerezzük némi jellemkomikummal, Parti Nagy-féle nyelvi humorral és egy csipetnyi politikummal. Otthonossá játszott színpadképben tálaljuk, megszórva jó adag abszurddal.
2013. 04. 12.
Egy fullasztóan szűkös szobában hol teljes sötétségben, hol lámpafénynél hosszú monológok között zajlanak a Hitgyógyász jelenetei Zsótér Sándor és Zsámbéki Gábor negyedéves diákjainak előadásában. Meglepő darabra esett a választásuk, Brian Friel Hitgyógyásza különös kérdéseket feszeget.
2013. 04. 08.
Az Uránia repertoárja egyre színesebb: a patinás mozipalota szemmel láthatóan mindent megtesz, hogy az elszegényedéssel és artfilmek népszerűségének csökkenésével magyarázható bevételkiesést valamivel pótolja. Immár jelenleg futó londoni színházi előadásokat is láthatunk a nagyvásznon, elsőként a Sok hűhó semmiért című Shakespeare-t.
2013. 04. 05.
Az előadás már a büfében elkezdődik egy nyitó hangperformansszal. Goda Gábor felnagyítja a Trafó játékterét, s úgy rendezi meg saját rémálmát. Egy olyan, beavatónak szánt jelenetsorozatokból álló test-épület-hang-játékot, melyben ember és ember, ember és hang, ember és tér közös nevezője az az üresség, ami megakadályozza, hogy egymáshoz vagy akár magunkhoz hozzá tudjunk érni.
2013. 04. 02.
Négy és egynegyed órás előadás egy orosz nagyregényből, A félkegyelműből. Ha ez kellőképpen elrettentően hangzik, mindjárt hozzá is teszem: mindössze kétszer néztem az órámra, a felvonásvégeknél, hogy nahát, már ennyi az idő? Jeles András rendezése nemcsak az első sorból nézve hozza karnyújtásnyi közelségbe Dosztojevszkij vergődő, boldogságot kereső hőseit, de – Miskin herceggel szólva – az emberi kapcsolatok "megoldhatatlan képleteivel" is ugyanezt teszi.
2013. 03. 29.
A színpadon különböző értelmi fogyatékossággal élő emberek hajtanak végre feladatokat. Hogy érezzük ekkor magunkat a nézőtéren? Sajnáljuk őket? Megértőek és elfogadóak vagyunk? Mosolygunk, ha valami nem úgy sikerül, mint ahogy kellene, mint a kisgyerekeken? Egyet nem szabad elfelejteni: egy színdarabot látunk, a színpadon pedig színészek vannak.
