színház / előadás
2014. 01. 03.
Most akkor ki írta ezt a darabot? – kérdi A képzelt beteg premierjén a nem túlzottan jól értesült barátnőm az Örkény Színházban. Mondom neki, hogy "tudod, a Mohácsiék." De mégis ki írta? – kérdi kicsit később. Súgom, hogy "tudod, Molière." Na, ezt viszont kikérte magának.
2013. 12. 31.
"A báb nem korosztályt, hanem műfajt jelöl." Így hangzik a Budapest Bábszínház új szlogene, és tökéletesen illeszkedik hozzá a bábszínház Katona József Színházzal közös új előadása. Egy egyre határozottabban kirajzolódó műsorpolitika részeként Az iglic immár teljesen elrugaszkodik a bábbal készült gyerekelőadások életkor-specifikus jellemzőitől, és megcélozza a felnőtt korosztályt.
2013. 12. 18.
Nem könnyű kortárs táncról kritikát írni - kivált, ha a darab az első perctől az utolsóig távolságtartóan tárgyilagos szemlélődésre kényszeríti a nézőt. A Mouvements/Mozgások hideg intellektualitását az előadás második darabja, a Gymnopédies frivol humorral oldja fel. A téma, nevezetesen az emberi test, azonos. A két megközelítés viszont nem is különbözhetne jobban.
2013. 12. 11.
Mint tudjuk, a szegénység gyarlóvá, pénzéhessé, gátlástalanná aljasít. Nem ennek a felismerése és a sokat emlegetett társadalmi görbe tükörbe nézés volt a darab tétje. A legsúlyosabb kérdése az volt, hogy megvásárolható-e az igazságérzet. Dürrenmatt először 1956-ban bemutatott Az öreg hölgy látogatása című drámáját Hollós Gábor rendezésében a Szegedi Nemzeti Színházban láttuk.
2013. 12. 08.
Tetszik tudni, az úgy kezdődött, hogy ő visszaütött. Avagy egy semmiképp sem gyermekded látlelet arról, hogy vérrel, erőszakkal a másikból kikényszerített, vélt vagy valós igazainkat újból és újból, gyógyulni nem akaróan felbüfögjük. Brestyánszki Boros Rozália Vörös című darabja a Katona József Színház és a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának közös produkciója a Katona József Színház Kamrájában.
2013. 12. 03.
A kicsit tréfásnak tűnő címválasztás ne vezessen meg senkit. Az Illaberek című darab, melynek ismertetőjében szerzőnevet nem találunk, korunk egyik legfontosabb kérdését veszi górcső alá. Menni vagy maradni? A színház alkotócsapata valódi történeteket gyűjtött a forgatókönyv megírásához. Tudjuk, ma sokan indulnak útnak az ismeretlen, a kérdőjelekkel teli élet és a sokszor élhetetlen helyzetekből a megalázó helyzetek felé. Égető kérdés most is, ahogy az lehetett történelmünk során például a századelőn, a negyvenes években és ’56 után is.
2013. 11. 29.
Kurt Vonnegut az Időomlás és az Éj anyánk című regényeiből készült dramatizált változat alapeszménye egyszerű: "Nem azok vagyunk, aminek látszunk, de annak látszunk, aminek mutatjuk magunkat, vigyázzunk tehát, hogy minek mutatjuk magunkat."
2013. 11. 27.
A House-ban végre otthon vagyok. Na de várjunk csak, mit is művelek? Vajon mások is látták? Hogy kerülök ide? Szégyellem magam. De hiszen csak álmodom. Vajon élvezhetem büntetlenül a tudatalattim képezte világ édes gyümölcseit? Úgysem tudja meg senki… vagy lehet, hogy mégis?
2013. 11. 23.
Egy lófejet látok a magasban. "Roncs-színház" – mondja a bohóc. Mankóiról elrugaszkodva repüli át a bikát a torreádor, szoknyás fogathajtó gördíti utána kocsivá változott hátsó felét. Nem várok semmi reálisat, átadom magam, nyűgözzetek le! Két órára hátrahagyom a testemet, itt a Fesztivál Színházban, La Veritá, "az igazság", kész megváltás lesz.
2013. 11. 20.
Lehetne ez akár egyszerű romantikus történet is. Egy férfi és egy nő telefonon ismerkednek meg, aztán a kettejük közötti viszony szépen lassan szétfeszíti a munkakapcsolat kereteit. Pedig egy óceán választja el őket. Függetlenül attól, hogy lesz-e happy end, az angol Tom Kempinski Távolsági szerelem című darabja nem csak a romantikáról szól, vagy inkább arról szól a legkevésbé.
