bezár
 

színház / előadás

Magánfreskó
Magánfreskó
Közösségi és magántraumáink kibeszélésével ma sem állunk valami jól, 1991-ben pedig, amikor az Asszony a fronton először megjelent, Polcz Alaine önéletrajzi regénye, amelyben fiatalasszonykorát, kudarcba fúlt első házasságát és háborús tapasztalatait elbeszélte, úttörőnek számított.
Színházi bekapcsolódás a hegyek lábánál
Színházi bekapcsolódás a hegyek lábánál
Idehaza kevesen ismerik, pedig alig 160 kilométerre Budapesttől (tehát jóval közelebb, mintha Pécsre vagy Szegedre kellene utaznunk), a szomszédos Szlovákiában igen színes programú kulturális eseményt rendeznek, idén már huszonharmadik alkalommal: a Nyitrai Színházi Fesztivált. A fesztivál nyitónapján két figyelemre méltó előadást tekinthetett meg a közönség.
Fabódék és ködös nyomorúság
Fabódék és ködös nyomorúság
Évadnyitó premierjével a Magyar Állami Operaház ismét rég nem játszott népszerű operákat emelt vissza a repertoárba: Mascagni Parasztbecsület és Leoncavallo Bajazzók című egyfelvonásosait. Az előadás rendezője  előrevetítette, hogy az olasz neorealista filmek látványvilágát kívánja megidézni munkájával. A két történet tálcán kínálja a realisztikus feldolgozás lehetőségét, és ennek szellemében nem muszáj feltétlenül ragaszkodni a történetek valós idejéhez sem. Georges Delnon nem is ragaszkodott hozzá.
Amit a lélegzésről tudni kell
Amit a lélegzésről tudni kell
Különös nyári élményben volt részem. Hagit Yakira tanítványai vezetésével egy háromnapos táncworkshopot tartott, melynek résztvevője voltam, a közös munkát egy rövid előadással zártuk. Hagit történeteket kért tőlünk, légzéssel kapcsolatos személyes élményt, megfigyelést, amiket beépítettük a készülő performanszba.
Shakespeare-rel nyit a japán bunraku
Shakespeare-rel nyit a japán bunraku
XVII. századi japán kocsma. A szake, a sült hal és a miszoleves mellett fish and chipset és marhasültet is felszolgálnak. A sarokban Shakespeare egy hordónak dőlve írogat. Mindeközben Faruszu no Taifu avagy Faruszu uraság vagy inkább Falstaff meséli, hogyan győzött le kettő, azaz inkább száz útonállót.
Az Évák tragédiája
Az Évák tragédiája
Peter Weiss darabja (részben Peter Brook rendezésének köszönthetően) nagyon hamar klasszikussá vált a színházi életben. A Marat/Sade-ként emlegetett, hosszú című dráma ma is legalább olyan mértékben referencia-előadás, akár egy-egy Hamlet- vagy Sirály-rendezés: a szükségszerű történelemfilozófiai és a szinte mindig felbukkanó aktuális közéleti reflexiókon túl az adott társulat színházról vallott ars poeticáját is rögzíti. Gergye Krisztián előadása nemcsak a színházról és az egész világról, de a nőkről is határozott mondatokban beszél.
Új irányok, régi maradványok
Új irányok, régi maradványok
A Szegedi Szabadtéri Játékok Háry Jánosában a megfelelő helyen használt önirónia néha teljesen elhitette a közönséggel, hogy az „operahangon” énekelt népdalokkal, nagy adag rokolyás népies(ch)séggel is terhelt mű akár szólhatna nekünk is. A többnyire aktuálisnak mondható előadás azonban gyakran eltávolodott (visszaesett) egy másik, hagyományosabb (humortalan) értelmezési síkra, ennek köszönhetően mindvégig billegett a kezdetben stabilnak tűnő koncepció.
Delíriumos Macbeth-érzet
Delíriumos Macbeth-érzet
A gyulai Shakespeare Fesztivál ez évi „nagy dobása” a pétervári Macbeth előadása. Luk Perceval első oroszországi rendezése nem okozott csalódást, a rendező képi látásmódja érzékien kapcsolódott össze az orosz színházi hagyomány szenvedélyességében is fegyelmezett játékmódjával. Az eredmény egy visszafojtottan szenvedélyes, intellektuális Macbeth-látomás. 
Let’s dance
Let’s dance
Zsámbékon színházat nézni kihagyhatatlan nyári program. A rakétabázis military környezete, a kamuflázs jegyében született bunkerek és vasszerkezetű épületek különleges atmoszférát teremtenek minden ott bemutatott darabnak. Ebben az egykori és megújult közösségi térben kel életre újra a Tünet Együttes Közhelye, mely maga is a közösségi tér élményéről szól.
AMADEUS brillírozó színészi alakításokkal
Nem tudtam, hogy Peter Shaffer darabja bulvár darab. Besorolása ez. Túl árkon-bokron 2013-14-es évadon, sok-sok, a hatalom és a művészet viszonyát vizsgáló előadáson, a közelmúltban látott I. Erzsébet után újból egy Szikszai Rémusz-rendezésre mentem. Belvárosi Színház, nyár, nyári színház, kiváló színészek, kiváló muzsika, izgalmas konfliktus. Ez az Amadeus.
48   49   50   51   52   53   54   55   56 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés