bezár
 

színház / előadás

Beledöglünk az álmainkba
Beledöglünk az álmainkba
Mi a jobb: reménytelenül vágyakozni egy jobb élet után, vagy pedig elérni azt, és akkorát csalódni benne, hogy beleőrül az ember? Egy elpoénkodott első részben és egy rémálomszerű másodikban lehet keresni a válaszokat a Margit körúton Csehov Sirályának előadásában. 
Mögötte az élet
Mögötte az élet
Az élet furcsa és szomorú játéka, hogy Margitai Ági éppen az Előttem az életben játszotta el egyik utolsó szerepét, Momot, a tizenéves kisfiút. Most, Nagy Marival a főszerepben, újra látható az immár Margitai Ági emlékének ajánlott előadás a Rózsavölgyi Szalonban.
Segismundo csodaországban
Segismundo csodaországban
Megadom a hangot – talán mindenki hallja magában ezt a mondatot, ha máshonnan nem, az általános és középiskolai énekóráiról. Ebben a gyakorlatban a leggyakoribb alaphang a lá, az erre épülő a-moll-hangsor végtelenül tiszta, mégis erősen elégikus hangzású. Innen nézve válik érdekessé a kérdés: miért kaphatta Calderón klasszikusa Az élet a-moll címet saját eredetije, Az élet álom helyett.
Vannak szombat esték
Vannak szombat esték
Az időről beszélni olyan, mint egy mellettünk elhaladó autóban ülő más nemzetiségű ember szájáról leolvasni, amit mond. Színházi időről beszélni, valamiért azt gondoljuk, hogy könnyebb, mert mintha ki lenne szakítva a valóságosból, mintha mesterséges volna, mintha sűrűbb lenne, mintha egyszerűbb volna fogást találni rajta. Mintha lassabban haladna el mellettünk az autó, mintha valaki – ha nem is az anyanyelvünkön, de – artikuláltabban beszélne, és talán az ablak is résnyire nyitva volna.
Belülre vándorolj ki?
Belülre vándorolj ki?
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2003-ban végzett Máté-Horvai osztály villámgyorsan megkapta a legendás jelzőt. Azóta már az idén kilencedik fejezetéhez érkezett sorozatuk is legendává vált: minden nyáron készítenek egy előadást valamelyik osztálytársukról, ezúttal Dömötör Andrásról.  
Halál a kertben
Halál a kertben
Könnyed nyáresti szórakozást ígér az egyik legsikeresebb még élő magyar drámaíró, Egressy Zoltán halálról írt fekete krimikomédiája, amelyet Őze Áron rendezésében mutatott be az Óbudai Társaskör. A szerző saját két novelláját alapul véve az óbudai kultúrcentrum megrendelésére írta a darabot az intézmény nyári programsorozatához, nyári előadás lévén eleve a Társaskör szabadtéri kertjére adaptálva. A nézőtér itt alakíttatott ki, a színpadot lényegében a ház belső felének tornáca képezi, és három tábla jelzi a három helyszínt: a hotelt, az éttermet és a rádiót.
Magische Töne
Magische Töne
Goldmark Károly Sába királynője című monumentális zenedrámája egyike volt a 19. század legnagyobb operasikereinek. Az 1875-ös bécsi bemutató után a darabot nagy sikerrel játszották Európa legjelentősebb dalszínházaiban, valamint színpadra állították New Yorkban és Latin-Amerikában is. A két világháború között azonban már csak a bécsi, a budapesti és a német operaházak tartották műsoron, hogy aztán az ő repertoárjukból is kikopjon a darab.
Az ítélet szerint: bűnös
Az ítélet szerint: bűnös
Nyár nem múlhat el Zsámbék nélkül, így van ez már évek óta. Amikor pedig egy mondaton belül szerepel Nagy Zsolt és Kohlhaas Mihály neve, ott az egészen döbbenetes felismerés: mennyire tökéletes választás. Nagy Zsolt az én szememben mindig is időzített bomba volt, egyszerre vad és érzékeny színész, az ösztön és az ösztön kordában tartásának megtestesülése, Kohlhaas Mihály maga, így egyértelmű volt: Zsámbékon idén is csillapíthatom a kíváncsiságom.
Hiszékenydezső vagyok
Hiszékenydezső vagyok
A reszelő és a plüssmackó találkozása a konyhaasztalon. A színház és a külvilág találkozása a konyhaablakban. Shakespeare és Zsótér találkozása a konyhában. A végén pedig Jago mindent visz.
Paranoia és gyilkosság a nagyvárosban
Paranoia és gyilkosság a nagyvárosban
Az Armel Operaverseny produkciói között rendszeresen találkozhatunk izgalmas kortárs alkotásokkal. 2014-ben egy Mozart-darabot leszámítva a fesztivál teljes programja modern darabokból állt, míg idén inkább a klasszikus szerzők álltak a programsorozat középpontjában. Kivételt képezett ez alól Annelies Van Parys Private View című alkotása, amelyet a Muziektheater Transparant jóvoltából láthattunk a Thália Színházban. A műsorismertető szerint az előadás kísérlet egy újfajta zenés színház megteremtésére.
43   44   45   46   47   48   49   50   51 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés