színház / előadás
2016. 02. 22.
Izgalmas előadásnak tűnhet A csúnya kacsa, a HOPPart végeredményben garancia a színvonalra. Ugyanakkor mégis, miközben egyszerre próbál gyerekdarab és felnőtteknek szóló szatíra lenni, a két szék között valahol padlóra esik.
2016. 02. 19.
Színpadi természetfilm, divatbemutató, abszurd illemtanóra – így jellemzi a Stereo Akt saját legújabb előadását. Interaktív társadalmi szatíra – mondanánk mi. Téma: az illem és a protokoll által ránk kényszerített társadalmi álarcok lehullása. Mindez két színésszel, egy narrátorral és nem utolsó sorban velünk, a közönséggel.
2016. 02. 16.
A takahe a Wikipédia szerint a madarak osztályának darualakúak rendjébe, a guvatfélék családjába tartozó faj. Megmentésük érdekében tett erőfeszítések ihlették Gerald Durrell A hahagáj című regényét. Az meg a regénnyel azonos elnevezésű színdarabot ihlette, amit a MU Színházban be is mutattak. Figyelem, fűre lépni szabad, ez egy öko-darab!
2016. 02. 03.
„Emerenc tiszta volt, és kikezdhetetlen, ő volt mi, valamennyien, a legjobb önmagunk, aki mindig szerettünk volna lenni” – hangzik el az idézet Szabó Magdától a darab elején. Mintegy szemüvegként kapjuk, hogy ezen keresztül lássunk, érezzünk, figyeljük Az ajtó előadásának az eseményeit a debreceni Csokonai Színházban.
2016. 01. 28.
A Színművészeti Egyetem előadását várom az Ódry Színpad Padlásának előterében. Péntek, kora délután – nem kimondott színházlátogatási időpont. Feltételezem, a koránkezdés még jobban szűkíti az elhamarkodottságomban egyébként is belterjesnek gondolt érdeklődők körét, azonban az egyre gyülekező közönség gyorsan rám cáfol. Közismert írók, újságírók, filmrendezők, dramaturgok érkeznek. Indulunk befelé tömött sorokban, érkezési sorrendben, komótosan, utánunk alsóbb éves színművészetis diákok rohanják meg a székeken kívüli ülőalkalmatosságokat, arcukon a csodaváró gyerek lelkesedésével. Beszaladnak a szereplők is, erős vitalitás van a levegőben. Meg szerelem. Szó szerint: kezdésnek megszólal a Love is in the Air című örökzöld – lassú, andalító ritmusban. A jin és jang egyensúlyba került. Lássuk a SZFEntivánéji álmot!
2016. 01. 26.
A cybertérben mindannyian csak 1 link vagyunk, testetlen létezők, akiknek minden lehetséges és mindent szabad. A Proton Színház előadása ebbe a világba kalauzol el minket Vajdai Vilmos, alias Jake Smiles értő vezetésével.
2016. 01. 21.
Kockázatos, de egyben üdvözlendő vállalkozás nagyszínpadon kortárs magyar drámát bemutatni. Mikó Csaba műve mai, releváns problémákat boncolgat, de az Apátlanok című előadás értéke mégis a színészi játék marad.
2016. 01. 19.
A Határaink című darabot ősszel mutatta be a Stúdió K. Akkor, amikor a menekültkérdés körüli hisztéria csillapodni kezdett. Vagyis amikor már elkészült a déli határzár, Budapest forgalmas pályaudvarairól pedig eltűntek a menekültek. Tehát kevésbé volt szem előtt a probléma, legalábbis idehaza. Persze a történetnek nincs vége, a téma aktuális maradt. Közben az ismerősök az embernek szegezték a kérdést: akkor te most menekültpárti vagy menekültellenes vagy? Ha nem volt egyszavas válasza, könnyen a senkiföldjén találhatta magát.
2016. 01. 10.
Az író-rendező páros, Benkó Bence és Fábián Péter több interjúban is operettként hivatkozik a Szkénében bemutatott Röpülj, lelkem! előadásra, a színlapon viszont az áll: „zenés talány”. Én inkább az utóbbira szavaznék.
2016. 01. 05.
Nem könnyen befogadható élmény a Katona József Színház Részegek című előadása a Kamrában. Állítom ezt annak ellenére, hogy érdemeit, vagyis az ötletes és precíz rendezést, valamint a meggyőző színészi jelenlétet nem lehet elvitatni. Két órán keresztül részegeket (helyesebben részegeket imitáló aktorokat) nézni azonban korántsem annyira szórakoztató, mint elsőre hinnénk.
