színház / előadás
2016. 04. 12.
Vidnyánszky Attila igazgató-rendező így nyilatkozott: „Minden idők legderűsebb Csongor és Tündéjére készülök”, ami azért rendkívüli, mert „a Bánk bán, Az ember tragédiája és a Csongor és Tünde jelentik a magyar drámairodalom klasszikus triászát, amelyet a Nemzeti Színház minden korszakában be kell mutatni, mindenkinek meg kell küzdeni ezekkel a hatalmas művekkel, amelyek a magyar színház és műveltség alappillérei.”
2016. 04. 08.
Tetszik a frissesség, a szlenges szöveg, az egymásba érő poénok, a laza és üde színészi játék, a pimaszra vett hagyománytisztelet. És a kitömött szarvas. Nem csoda, annyira viccesen megkoreografált a jelenete. Tetszik a kísérletező kedv. Hogy van kedv! A Katona József Színház Kamrájában bemutatott Shakespeare Ahogy tetszik című darabját lájkolom. Megindokolom, hogy miért.
2016. 04. 04.
Munkadráma. Térjáték. Alternatív színház. Aki az ilyesmitől nem retten meg, az még mindig megijedhet a céges ragadozóktól, a siker és a pénz diktatúrájától. Akit viszont ez sem riaszt el, egy olyan világba csöppenhet, ami vonzó, ugyanakkor nyomasztó is. Egyszerre fülledt és hűvös, kaotikus és rendezett. A multinacionális vállalatok törtető topmenedzsereinek zárt világa ez, minimális díszletekbe csomagolva. Minimális a cselekmény is, sőt párbeszédet is alig hallunk, mégis belénk égnek a szavak és a képek.
2016. 04. 04.
Mindez csak mese. Zene, sok-sok nevetés a Katona József Színház kellemes székeiben, jó társasággal, jó hangulatban, kényelmesen. A mosoly mégis az arcunkra fagy A bajnok című Pintér Béla-rendezést látva.
2016. 03. 23.
Varsányi Péter negyedéves bábrendező vizsgaelőadásaként került az Ódry Színpadra Hoffmann klasszikusa, Az arany virágcserép. A kifejezetten középiskolásoknak szóló előadás bemutatója még nagyrészt középiskolások nélkül ment le. Az arany virágcserép remek választás ennek a korosztálynak.
2016. 03. 20.
Lehet-e még ember saját hazájának rendületlen híve? Kitéphetők-e végérvényesen a gyökerek egy jobb élet reményében, és teremthető-e idegen földön igazi otthon? E kérdéseket feszegeti Mucsi Zoltán első rendezése, a Sławomir Mrożek 1974-ben írt Emigránsok művén alapuló darab a Stúdió K-ban.
2016. 03. 17.
Sardar Tagirovsky nevét a tavalyi POSzT-on ismerhette meg a nagyközönség, amikor a sepsiszentgyörgyi Tamás Áron Színházzal készített Meggyeskertjével mondhatni berobbant a magyar színház világába, miután az előadás mindjárt négy díjat is hazavihetett Pécsről. Ha a rendező a nyertes csapaton változtatott is, a nyertes szerzőn nem: ezúttal is Csehovhoz nyúlt, csak most nem a nagy orosz szerző egyik drámájához, hanem egy ismert elbeszéléséhez, A 6-os számú kórteremhez. A stílszerűen – bár nem csak a címe miatt – délután 6 órakor kezdődő, majdnem öt órás előadás nézőt próbáló, de megéri!
2016. 03. 09.
A tizenegy éve elhunyt Tar Sándor novellái alapján Keresztury Tibor írt darabot A te országod címmel a szocialista világ perifériáján tengődő, gyárban robotoló munkásemberek hétköznapjairól, melyet a mozgásszínházas Forte Társulat ad elő a Trafóban, Horváth Csaba rendezésében.
2016. 02. 27.
Oláh Gusztáv és Nádasdy Kálmán Bohémélet-rendezése az 1937-es premier óta mit sem veszített varázsából, ugyanakkor közel nyolcvan év után joggal merülhetett fel a közönség és a szakma részéről is az igény a darab új színpadra állítása iránt. A Magyar Állami Operaház vezetősége úgy döntött, hogy idei évadjában az Andrássy úton futó régi rendezés mellé egy új Bohémélet-produkciót is megvalósít az Erkel Színházban.
2016. 02. 23.
Rácsodálkozni a világra, megmaradni gyereknek, harmincnak érezni magunkat hatvanévesen is. Bölcs nyugalommal elfogadni és kívülről szemlélni mindent, ami velünk történik, kinevetni a világot, néha megbotránkozni az élet kegyetlenségén, de azért minden körülmények között megpróbálni túlélni. Valami ilyesmiről szól a holokausztot is írói alapanyagnak tekintő vagy inkább az írást gyógyszerként alkalmazó Szép Ernő utolsó regénye, az Emberszag, amely mindössze három hét naplószerűen megírt krónikája. A Szkéné által bemutatott adaptáció témája és a narrátor gyermeki naivitása révén Kertész Imre jóval ismertebb és elismertebb Sortalanságára emlékeztet, csak itt egy sokat megélt felnőtt az elbeszélő.
