színház / előadás
2017. 01. 06.
Vajon képesek lennénk fél évet eltölteni az utcán? Mikor választjuk a „fapadot” és mikor az átmeneti szállót menedékül? Hajlandóak lennénk büszkeségünket feladva kéregetni az utcán? Vajon eláruljuk ismerőseinknek, hogy elvesztettük otthonunkat? Merünk-e és tudunk-e segítséget kérni és elfogadni? Megválaszolhatjuk mindezt magunknak a Cím nélkül / hajlék-kaland-játék című színházi társasjáték után. Az előadást felnőtt közönség számára a Jurányi Inkubátorházban játsszák, a középiskolásoknak a Mentőcsónak Egység és a Stereo Akt pedig osztályterembe viszi.
2017. 01. 06.
A karácsonnyal ismét elérkezett a különböző Diótörő-feldolgozások szezonja. Aki már nem kapott jegyet az Operaházba, választhatott a MÜPA, a Syma csarnok és ki tudja még, hány előadás közül. Mi a MÜPÁ-ba mentünk
2016. 12. 12.
Jadivga saját életében is nehezen találja a békét, s családja számára sem tud megnyugvást hozni. Folyamatosan csak a kérdések és vívódások sorát láthatjuk a debreceni Csokonai Színház színpadán, a Jadviga párnája előadáson. Hogyan tud együtt élni valakivel, amikor mindig más után vágyódik a szíve és teste egyaránt? Miként lehetséges önmaga és mások előtt hazugságainak igazolása, titkainak elrejtése? Hogyan élhetők túl a történelem sodrának nehézségei, s miként határozza meg magát egy, a határok változásának következtében kisebbségi létbe kényszerülő társadalmi csoport?
2016. 12. 12.
Az Átrium ügyvezetőasszonya kiáll a színpadra, hogy bejelentse: az előadás műszaki okok miatt elmarad. Na, várjunk csak! Fiatal társulat, formabontó beharangozó, titkolózó nyilatkozatok, furcsa darabcím, ráadásul egyszerre két rendező a színlapon. Nem csoda, hogy tapintható a kíváncsiság az Átrium Film-Színház nézőterén, a K2 Színház Cájtstükk bemutatóján.
2016. 12. 06.
Nóra története már régen mesévé kellett volna, hogy váljon a női emancipáció őskorából. Drámatörténeti kivonulása a babaházból azonban 2016-ban, Magyarországon egyáltalán nem mese. Jeles András rendezése minderről egy egyszerre XIX. századi és futurisztikus látványvilágba öltöztetett, elrajzolt-abszurd előadásban beszél.
2016. 12. 06.
Talált vagy kitalált? Hogyan tudjuk megkülönböztetni a táncost a tánctól? Elmosódik a határ a valóság és a fikció között, az „én” és az „ő” között. Mi lesz, ha összeadjuk Rómeót, Odüsszeuszt, Goriot apót, Dantét, Nyinát, Tündét, Catherine-t, Antigonét? Egy kötelező olvasmányokból összerakott előadás, az ÖKöR, mégpedig Pécsett, Szabó Attila rendezésében.
2016. 12. 03.
A székesfehérvári Vörösmarty Színház nem először állítja színpadra a Figaro házasságát. Az előadás rendezője, Hargitai Iván merőben újszerű, modern előadását álmodta meg a máig óriási sikerrel játszott Beaumarchais-vígjátéknak.
2016. 11. 28.
Voltaképpen egészen kiábrándító, hogy Molière majd’ háromszázötven éves komédiája, A képzelt beteg ma éppolyan érvényes, mint megírása pillanatában. Mintha az emberiség nem változna semmit, csak futná ugyanazokat az egymást metsző köröket. A Budapest Bábszínház is érzi ezt, Alföldi Róbert rendezése pedig ezúttal kérdezés helyett markánsan, kíméletetlen naturalizmussal mutatja fel társadalmunk orvosi bizonyítványát.
2016. 11. 13.
Zsuráfszky Zoltán Drakula utolsó tánca című koreográfiája 2016. július 8-án a Szegedi Szabadtéri Játékokon debütált. A szerencsések a monumentális színpadon az eredeti, grandiózus díszletek között láthatták Drakula rémmeséjét. Szerencsére a nyári szegedi bemutató után a következő évadban a Művészetek Palotája is otthont ad a Magyar Nemzeti Táncegyüttes koreográfiáinak.
2016. 11. 13.
Znamenák István rendező egy jól bevált receptet vett elő, amikor Molnár Ferenc Egy, kettő, három című darabját vitte színre az Átrium Film-Színházban. A mű, valamint a Kultúrbrigád és az Átrium jelenhez csak minimálisan közelebb hozott előadása amellett, hogy görbe tükröt tart a hatalom, illetve a hatalmat kiszolgálók elé, teljesíti legfőbb funkcióját is: szórakoztat, ami elsősorban Alföldi Róbert emlékezetes játékának köszönhető.
