bezár
 

színház / előadás

Rémségek kicsiny szállója
Rémségek kicsiny szállója
Horrorparódia négy színészre és tizenkét maszkra. Valahogy így lehetne meghatározni, mire számíthat a néző, ha jegyet vált a Familie Flöz előadására. A berlini székhelyű társulat jó húsz éve járja a világot. Nyelvi akadályaik nincsenek, hiszen előadásaik mozgásra, testgesztusokra épülnek (a Hotel Paradisóban sem hangzik el egyetlen szó sem, leszámítva egy-két dalszöveget.) Különleges ismertetőjelük pedig a maszkos játék.
Többgenerációs suttogás
Többgenerációs suttogás
A állandó lavinaveszélytől rettegő közösség tagjai szigorú szabályok szerint élnek. A szabályok megszegése az egész közösség életére hatással van, ezért aki megszegi azokat, akár az életével is fizethet. Ilyen feszült helyzetben még annak a bizonyos puskának sem kell feltétlenül elsülnie, elég, ha valaki csak megragadja és fenyegetőzik vele. A temesvári Csiky Gergely Színház társulata a budapesti Szkéné Színházban vendégeskedett a Lavina című darabbal.
Félni sosem lehet eléggé
Félni sosem lehet eléggé
A Stúdió K és a K2 Színház tíz egymást követő kabaréjelenetben igyekszik elénk tárni a félelem természetrajzát. Nem könnyű ez, hiszen arra kell ráeszmélnünk, hogy bár az emberi butaság számtalan fajtáját jól ismerhetjük – példának okáért ott a szép, a hihetetlen, a sejtelmes, az őszinte vagy épp az osztrigabutaság –, a rettegés egy és oszthatatlan. Nem érdemes hát részleteiben ábrázolni, a maga komplexitásában pedig majdhogynem lehetelten vállalkozás. Legalábbis elsőre ezt gondolnánk.   
Szín-játék égi kékben és hámló falak közt
Szín-játék égi kékben és hámló falak közt
Az Örkény Színház Molnár-vígjátéka Polgár Csaba rendezésében mindent idézőjelbe tesz, brechti és színházi-zenei nyelvre fordít. Érdekes módon pont ezáltal válik még molnáribbá: színházzá. A hattyú nem aktuálpolitikai darab, nem az a mese tétje, hogy a társadalmi osztályok között nincs átjárás, hamis nosztalgiák helyett az uralkodó családi Realpolitik dönt most és mindörökké. Inkább mintha arra kapnánk biztatást, hogy a szórakoztató színházi este után gondolkodjunk el az életünk színháziasságán mi, kép-mutatók és szín-játszók színpadon és színpadon túl.
Az önharag fekete tere
Az önharag fekete tere
Fehér András rendezésében az Ódry Színpadon az önharag és az önharc fekete terével találkozunk. Norén Az éjszaka a nappal anyja című művében David zongorajátékot felváltó ordítása reprezentációja mindannak, ahogy a hangját kereső és hallatni akaró én szembesül és szembeszegül azokkal a társadalmi elvárásokkal és normákkal, amelyek fekete lepelként légmentes, üvegbura alatti létezésre kényszerítik – vagyis elfojtani-megfojtani próbálják. Úgy dönt, születésnapján tükörbe kell néznie, hogy újra megszülethessen. Megtérése érbevágó.
Életfélelem és halálfélelem
Életfélelem és halálfélelem
Esztrádisztikus, szimfonikus, misztikus punk-operett – olvasható az előadás színlapján. A Ványa bácsik, avagy Nyaralj ködben a legendás Bizottság együttes dalszövegeinek és Csehov drámáinak világát próbálja összehozni, a háttérben a putyini Oroszországgal, az amerikai pszichológus, Martin Seligman kísérleteivel és a dél-afrikai Igazság és Megbékélés Bizottságával. Az eredmény két felvonásnyi koncertszínház mindenféle izgalmakkal.
Tisztító erőtér
Tisztító erőtér
A látványelemekben gazdag, keleti vallásfilozófiával áthatott előadások kedvelőinek kivételes élményben lehetett része a Bethlen Téri Színházban, amikor az Élőkép Színház társulata egy buddhista hagyományon alapuló, de sajátosan vizuális értelmezésű szertartás részévé tette a közönséget.
Országomat egy… – miért is?
Országomat egy… – miért is?
Andrei Şerban III. Richárd-rendezésének talán legnagyobb erőssége, hogy okos, intelligens és átgondolt, hibátlan színészvezetéssel és kiváló színészi munkával. S talán épp ez a fonákja is: a szív nehezen talál kapaszkodót. Érdeklődve figyeljük, hogyan kavarog és emészti fel előttünk magát ez a végletekig politikus és erkölcstelen „Anglia”, míg eljutunk a gazember jól megérdemelt haláláig - de nem a feloldásig. Országunkat, érzéseinket feladjuk... miért is?
A végtelen megérint
A végtelen megérint
Egyre több táncelőadás kapcsán gondolkozom el a színházi keretek szűkösségén. A Trafóban bemutatott DEEPER nem szakít a megszokott frontális színpadi elrendezéssel, az előttünk kibontakozó jelenetsorozat mégis olyan teret hoz létre, amely lebontja e hagyományos felállásból fakadó kettéosztottságot: nézőként aktív részévé válunk, kénytelenek vagyunk párbeszédbe lépni az eseményekkel, miközben át is éljük azokat. Marcio Kerber Canabarro, Molnár Csaba, Vadas Zsófia Tamara és Vass Imre legújabb koreográfiája sokkal inkább tekinthető egy lassan változó, majdhogynem statikus felületnek, mintsem táncos bravúrok sorozatának.
Most mindenki lát téged, tudod?
Most mindenki lát téged, tudod?
Hatalmas energiákkal remegtette meg a Színművészeti kisszínpadát a harmadéves fizikai színház osztály Bakkhánsnők című előadása. A FACT fesztivál keretében bemutatott darab Euripidész drámájából építkezve bomlott ki feszes, mélyen lényegre törő produkcióvá.  
31   32   33   34   35   36   37   38   39 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés