színház / előadás
2018. 04. 27.
Euripidész első fennmaradt drámája, az Alkésztisz i.e. 438-ból származik, azaz majd 2500 éve íródott, azonban rövidsége ellenére számos ma is megválaszolhatatlan, és épp ezért izgalmas kérdést vet fel a szereplők és a nézők számára. Nagy kockázatot vállal az, aki színre viszi a 21. században.
2018. 04. 22.
Szerinted mi a vers? Neked mi a kedvenc szavad? Írtál valaha szerelmes levelet? És kaptál? Félsz a sötétben, mikor becsukod a szemed egy verset hallgatva? Emlékszel-e még a helyekre, ahol gyerekként jártál? Vissza tudsz-e menni oda? És vajon képes-e együtt verset írni több mint hetven ember? – ezekre a kérdésekre keresi a választ a Szívlapát versszínház.
2018. 04. 17.
A rendezői balon egy bárzongora, hátul óriási gerendák. Rejtett zugok, amelyeket függönyök takarnak el, és a lépcső, amely felvezet az erkélyre. Kis, mozgatható asztal, körülötte négy szék. Felesnek való poharak. Csupán ennyiből áll a Major Attila által létrehozott színpadkép. Pontosan olyan, amilyent Rejtő Jenő olvasmányaim során az én fantáziám is megalkotott, valahányszor elolvastam a kocsmai jeleneteket. A Karinthy Színház színpadán uralkodó atmoszféra azonnal magába szippant minket, mihelyt elhangoznak az első taktusok a zongorán Marton Róbert keze alatt.
2018. 04. 11.
Érdekes szimbólum a disznó, a pozitív jelentéseit jól ismerjük: termékenységet jelképez, és ha „malacod van”, szerencsét hoz. De több negatív értelmezése is létezik: bujaságra utal, az Odüsszeiában harcost szimbolizál, a kereszténységben ördögi falánk lény, a halálhoz is erősen kapcsolódik (áldozati malac). Martin McDonagh A párnaember című darabjának nyitójelentében, a MOST Feszten (Monodráma és Stúdiószínházi Fesztivál), a csíkszeredai Csíki Játékszín előadásában krétával malacokat rajzolnak. A színdarabot először 2003-ban mutatták be a londoni National Theatre Cottesloe színpadán, több budapesti színház is műsorára tűzte, most pedig versenyprogramként szerepel a tatabányai színházfesztiválon.
2018. 04. 10.
Horrorparódia négy színészre és tizenkét maszkra. Valahogy így lehetne meghatározni, mire számíthat a néző, ha jegyet vált a Familie Flöz előadására. A berlini székhelyű társulat jó húsz éve járja a világot. Nyelvi akadályaik nincsenek, hiszen előadásaik mozgásra, testgesztusokra épülnek (a Hotel Paradisóban sem hangzik el egyetlen szó sem, leszámítva egy-két dalszöveget.) Különleges ismertetőjelük pedig a maszkos játék.
2018. 04. 07.
A állandó lavinaveszélytől rettegő közösség tagjai szigorú szabályok szerint élnek. A szabályok megszegése az egész közösség életére hatással van, ezért aki megszegi azokat, akár az életével is fizethet. Ilyen feszült helyzetben még annak a bizonyos puskának sem kell feltétlenül elsülnie, elég, ha valaki csak megragadja és fenyegetőzik vele. A temesvári Csiky Gergely Színház társulata a budapesti Szkéné Színházban vendégeskedett a Lavina című darabbal.
2018. 03. 30.
A Stúdió K és a K2 Színház tíz egymást követő kabaréjelenetben igyekszik elénk tárni a félelem természetrajzát. Nem könnyű ez, hiszen arra kell ráeszmélnünk, hogy bár az emberi butaság számtalan fajtáját jól ismerhetjük – példának okáért ott a szép, a hihetetlen, a sejtelmes, az őszinte vagy épp az osztrigabutaság –, a rettegés egy és oszthatatlan. Nem érdemes hát részleteiben ábrázolni, a maga komplexitásában pedig majdhogynem lehetelten vállalkozás. Legalábbis elsőre ezt gondolnánk.
2018. 03. 28.
Az Örkény Színház Molnár-vígjátéka Polgár Csaba rendezésében mindent idézőjelbe tesz, brechti és színházi-zenei nyelvre fordít. Érdekes módon pont ezáltal válik még molnáribbá: színházzá. A hattyú nem aktuálpolitikai darab, nem az a mese tétje, hogy a társadalmi osztályok között nincs átjárás, hamis nosztalgiák helyett az uralkodó családi Realpolitik dönt most és mindörökké. Inkább mintha arra kapnánk biztatást, hogy a szórakoztató színházi este után gondolkodjunk el az életünk színháziasságán mi, kép-mutatók és szín-játszók színpadon és színpadon túl.
2018. 03. 20.
Fehér András rendezésében az Ódry Színpadon az önharag és az önharc fekete terével találkozunk. Norén Az éjszaka a nappal anyja című művében David zongorajátékot felváltó ordítása reprezentációja mindannak, ahogy a hangját kereső és hallatni akaró én szembesül és szembeszegül azokkal a társadalmi elvárásokkal és normákkal, amelyek fekete lepelként légmentes, üvegbura alatti létezésre kényszerítik – vagyis elfojtani-megfojtani próbálják. Úgy dönt, születésnapján tükörbe kell néznie, hogy újra megszülethessen. Megtérése érbevágó.
2018. 03. 16.
Esztrádisztikus, szimfonikus, misztikus punk-operett – olvasható az előadás színlapján. A Ványa bácsik, avagy Nyaralj ködben a legendás Bizottság együttes dalszövegeinek és Csehov drámáinak világát próbálja összehozni, a háttérben a putyini Oroszországgal, az amerikai pszichológus, Martin Seligman kísérleteivel és a dél-afrikai Igazság és Megbékélés Bizottságával. Az eredmény két felvonásnyi koncertszínház mindenféle izgalmakkal.
